1964-es Eurovíziós Dalfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1964-es Eurovíziós Dalfesztivál
Tivolis Koncertsal, Koppenhága, Dánia Dánia
ESC 1964 logo.png

Döntő 1964. március 21.
Műsorvezető Lotte Wæver
Rendező csatorna Dánia DR
Győztes dal Olaszország Gigliola Cinquetti (Non ho l’età)
Magyar versenyző
Szavazási rendszer Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik tetszőlegesen elosztottak 3 pontot a dalok között. A pontokat összeadták, és az összesített lista első három helyezettje kapott 5, 3 és 1 pontot. Ha csak egy dalra szavazott az összes zsűritag, akkor az 9 pontot kapott, ha csak kettőre, akkor azok 6 és 3 pontot kaptak.
Indulók száma 16
Először résztvevő országok Portugália Portugália
Visszatérő országok
Visszalépő országok Svédország Svédország
Nulla pontos dal Jugoszlávia Jugoszlávia
Németország Németország
Portugália Portugália
Svájc Svájc
Meghívott előadók Koppenhágai balett
Előző
Következő
◄1963
1965►

Az 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a kilencedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Dánia fővárosa, Koppenhága adott otthont. A helyszín a koppenhágai Tivolis Koncertsal volt.

A résztvevők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az először versenyző Portugália lett az első ország, amelyik pont nélkül maradt az első részvételén. (1994-ben Litvánia lett a második ország, amelyik nulla pontot kapott a debütálásán.)

Svédország nem vett részt, mert az énekeseik bojkottálták a versenyt. A svéd tévé ennek ellenére közvetítette a versenyt, és a következő évben már újból küldött versenyzőt.

A svájci énekesnő, Anita Traversi másodszor vett részt a versenyen, ám ezúttal pont nélkül zárt.

A német dal, Man gewöhnt sich so schnell an das Schöne egy rekordot tudhat magáénak: a leghosszabb dalcím a dalverseny történetében. A sok betű ellenére a pontok száma nulla maradt.

Hollandia volt az első ország, melyet egy nem európai származású énekes képviselt, az indonéz származású Anneke Groenloh személyében.

Érdekesség, hogy először fordult elő, hogy egy énekes – a francia Rachel – csak a keresztneve feltüntetésével versenyzett.

A verseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1956-os mellett ez az egyetlen verseny, melyről nem maradt fenn videófelvétel, csak hangfelvétel. Ennek oka, hogy a '70-es években a dán televízió épületében történt tűzeset során megsemmisült a felvétel. Csak a nyitány egy részlete, valamint a győztes dal előadásának egy részlete maradt fenn.

Először történt meg, hogy valaki a közönség soraiból megzavarta a versenyt: a belga dal előtt egy politikai tüntető szaladt a színpadra, kezében egy "Bojkottáljátok Francót és Salazart!" feliratú transzparenssel. Ezalatt a tévénézőknek a pontozótáblát mutatták. Miután a tüntető férfit elvezették, folytatódott a verseny.[1] A második, egyben utolsó alkalom, hogy megzavarták a versenyt, 2010-ben történt meg, amikor a spanyol produkció közben Jimmy Jump a színpadra futott.

A későbbi győztes olasz dal szokatlanul nagy ovációt kapott. Az énekesnőt, Gigliola Cinquettit egyedülálló módon visszatapsolta a közönség, hogy még egyszer meghajoljon.

A szavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismét módosítottak a szavazás menetén. Az egyes országok 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, akik tetszőlegesen osztottak szét három pontot a dalok között. Ezután összeadták a pontokat, és az összesített lista első három helyezettje kapott 5, 3 és 1 pontot. Amennyiben csak egy dalra szavazott az összes zsűritag, akkor az 9 pontot kapott, ha csak kettőre, akkor azok 6 és 3 pontot kaptak.

A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: Luxemburg volt az első szavazó, és Spanyolország az utolsó. Az olasz dal rögtön az első ország zsűrije után az élre állt, és előnyét végig megőrizve zárt az élen. A norvég, a dán és a spanyol zsűri kivételével mindegyik zsűritől kapott pontot, és összesen nyolc zsűritől gyűjtötte be a maximális öt pontot.

A szavazás ismételt módosítása ellenére sorozatban harmadik alkalommal négy ország dala maradt pont nélkül: ezúttal Jugoszlávia, Németország, Portugália és Svájc. Mind a négy ország először végzett nulla ponton. Portugáliának ez volt az első részvétele is egyben.

A szavazás során Olaszország óriási fölénnyel győzött, majdnem háromszor annyi pontot kapott, mint a második helyezett brit énekes. Ez a dalverseny történetének legnagyobb relatív különbségű győzelme.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
1 Luxemburg Luxemburg francia Hugues Aufray Dès que le printemps revient Amikor visszatér a tavasz 4. 14
2 Hollandia Hollandia holland Anneke Groenloh Jij bent mijn leven Te vagy az életem 10. 2
3 Norvégia Norvégia norvég Arne Bendiksen Spiral Spirális 8. 6
4 Dánia Dánia dán Bjørn Tidmand Sangen om dig Egy dal rólad 9. 4
5 Finnország Finnország finn Lasse Mårtenson Laiskotellen Semmittevés 7. 9
6 Ausztria Ausztria német Udo Jürgens Warum nur warum? Miért, csak miért? 6. 11
7 Franciaország Franciaország francia Rachel Le chant de Mallory Mallory dala 4. 14
8 Egyesült Királyság Egyesült Királyság angol Matt Monro I Love the Little Things Szeretem a kis dolgokat 2. 17
9 Németország Németország német Nora Nova Man gewöhnt sich so schnell an das Schöne Milyen gyorsan hozzászokunk a szép dolgokhoz 13. 0
10 Monaco Monaco francia Romuald Figuier Où sont-elles passées? Hová mentek ők? 3. 15
11 Portugália Portugália portugál António Calvário Oração Imádság 13. 0
12 Olaszország Olaszország olasz Gigliola Cinquetti Non ho l’età Nem vagyok elég idős 1. 49
13 Jugoszlávia Jugoszlávia horvát Sabahudin Kurt Život je sklopio krug Az élet körbeért 13. 0
14 Svájc Svájc olasz Anita Traversi I miei pensieri A gondolataim 13. 0
15 Belgium Belgium francia Robert Cogoi Près de ma rivière A folyóm közelében 10. 2
16 Flag of Spain (1945 - 1977).svg Spanyolország spanyol Tim, Nelly & Tony Caracola Kagyló 12. 1

Ponttáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsűrik
Össz Luxemburg Hollandia Norvégia Dánia Finnország Ausztria Franciaország Egyesült Királyság Németország Monaco Portugália Olaszország Jugoszlávia Svájc Belgium Flag of Spain (1945 - 1977).svg
 Luxemburg 14 3 3 5 3
 Hollandia 2 1 1
 Norvégia 6 5 1
 Dánia 4 1 3
 Finnország 9 3 3 3
 Ausztria 11 5 1 5
 Franciaország 14 1 3 5 3 1 1
 Egyesült Királyság 17 1 5 3 1 1 1 5
 Németország 0
 Monaco 15 3 5 3 1 3
 Portugália 0
 Olaszország 49 5 5 5 5 5 3 3 5 5 3 5
 Jugoszlávia 0
 Svájc 0
 Belgium 2 1 1
 Spanyolország 1 1

Visszatérő előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előadó Ország Előző év(ek)
Anita Traversi Svájc Svájc 1960

Térkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ Részt vevő országok

██ Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.