Radiotelevisión Española

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radiotelevisión Española
Adatok
Indult 1937. január 19. (rádió),
1956. október 28. (televízió)
Ország Spanyolország
Vételi terület országos
Székhely Prado del Rey s/n,
ES-28223 Pozuelo de Alarcón (Madrid),
Spanyolország
Társadók La Primera, La 2, TVE Internacional,
Radio Nacional
Vétel
Műholdas vétel
Astra 1M 11568 V. programhely
Hotbird 8 11727 V. programhely
Hispasat 1C 11972 V. programhely
Hivatalos oldal

A Radiotelevisión Española a Spanyol Királyság országos közszolgálati rádió és televíziós társasága. Három televíziós és hat rádióadót üzemeltet. A TVE Internacional nemzetközi csatorna Magyarországon is fogható a kábelhálózatokban, míg rádióadásait a világhálón keresztül lehet elérni, illetve a tévé és rádióadások műholdról Európában közvetlenül, kódolatlanul vehetők.

Az intézmény jelenlegi formáját az 1973-ban kezdődött átalakítások során nyerte el. A Társaság működését a 2006. június 11-i, a Rádió- és Televízióról szóló Törvény szabályozza. Az RTVE alapjában véve két autonóm entitást fog össze, ez a Radio Nacional de España (RNE) és Televisión Española (TVE).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radio Nacional de España[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Radio Nacional de España (röviden: RNE, magyarul: Spanyolország Nemzeti Rádiója) megalakulására a Spanyol Polgárháború alatt, Salamancában került sor, a Sajtó- és Propagandaügyi Állami Küldöttség szervezésében. A stúdiókat a salamancai Anaya palotában rendezték be, mely a Sajtó- és Propagandaügyi Hivatal székhelye volt. Az első, 20 kW teljesítményű, Telefunken gyártmányú adó a náci Németország ajándéka volt az újonnan kialakuló Franco-rezsimnek. Korán felismerik a rádiózásban rejlő lehetőségeket, melyeket hatásosan alkalmaztak propagandacélokra. 1937. június 14-étől az RNE a nacionalista hatalmak központi szócsövévé vált.

A második világháború alatt a rádió szorosan együttműködött a tengelyhatalmakkal, és rendszeresen beszámolt a háborús eseményekről, mely híreknek forrása a német és olasz fasiszta rádiók voltak.

A háború utáni időszakban, a Franco-diktatúra alatt a rádió a rezsim egyik legfőbb propagandaeszközévé vált. Franco 1939. október 6-án meghozott rendelete értelmében a rádió Spanyolország egyetlen hivatalos hírforrásává válik, és a magán rádiós állomásokat erősen cenzúrázzák. Így – jobb híján – a magántársaságoknak szorosra kellett fűzni a kapcsolatot az RNE-vel, ahonnan a híreket beszerezhették. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a hivatalos híreken kívül nem volt lehetőség a hírek más forrásból való beszerzésére.

Ezt a helyzetet kívánta feloldani több külföldi szervezet. A BBC spanyol nyelvű adása, a Radio France nemzetközi adása egyaránt hírekkel látta el Spanyolországot, és hasonló célból jött létre a Spanyol Kommunista Párt által üzemeltetett Radio España Independiente (magyarul: független spanyol rádió, közismertebb nevén: La Pirenaica), melyet Moszkvából sugároztak.

1945-re kapja meg végleges, központi antennáját, egy 40 kW-os rövidhullámú adót, melyet a Madrid tartománybeli Arganda del Rey-en építenek fel. Ez a korszakhoz képest egy kiemelkedően nagy teljesítményű adó volt, melyet tengerentúli sugárzásra is felhasználtak.

1955-ben az RNE az EBU-UER tagja lesz. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján az RNE nagy technikai fejlődésen megy át: megkezdődik az FM rendszerű sugárzás, és a sztereó adások is megjelennek. 1956. október 28-án megkezdődik a televíziós műsorok sugárzása.

1964-ben megkezdődik az RNE első nagy átszervezése. Megkezdődik egy középhullámú, az egész országot lefedő adóhálózat kiépítése, 250-500 kW-os teljesítményű adókkal. Ezzel egész Európa jó részét is elérhették. A középhullámú adókhoz hasonlóan elkezdődik egy FM adóhálózat kiépítése is, melyeken jó minőségű sztereó műsorokat sugároznak országszerte. 1971-ben egy új adóközpontot létesítenek, melyet elsősorban a nemzetközi adások közvetítésére használnak. A nemzetközi részleg 1975-ben nagyfokú átalakításon ment keresztül.

Franco halála után megváltozott Spanyolország, és vele együtt az RNE is. 1977. október 25-én megszűnt a Franco által hozott hírforrás-rendelet, így a magán rádióadók már szabadon szerezhették be híreiket. A Franco-rezsim alatt több félhivatalos rádióállomás is működött, melyek 1981-ben szövetségre léptek, Radio Cadena Española néven, majd 1989-ben egyesültek az RNE-vel.

Televisión Española[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első kísérleti televíziós közvetítésre 1948-ban került sor, amikor a barcelonai Palau Montjuic-ben a Philips Ibérica egy felvevőgépről harminc méterre lévő kijelzőre juttat el képet. Ezt több évi kísérletezés követte, mígnem 1952-ben sor kerülhetett az (akkor még nem Real) Madrid és a santanderi Racing közötti mérkőzés közvetítésére. Ekkor még csak a Franco-rezsim leginkább kiváltságos fővezetői rendelkeztek televíziókészülékkel. A kísérletek tovább folytatódnak, mígnem 1956. október 28-án megindulhat a rendszeres televíziós műsorszórás.

A szalagos rögzítési technológia megérkezte előtt minden adást élőben közvetítettek, és az 1963-as áttörést követően már korábban felvett műsorokat is le lehetett adni. 1964-ben adták át a madridi Prado del Reyben létesített stúdiókat. A TVE második adása, a TVE-2 1966. november 15-én kezdte meg a műsorszórást. Ez a fejlődés gyorsabb volt, mint sok más európai országé, és a televíziózás így a Franco-rezsim modernizálásának jelképévé válik.

Az 1978-as alkotmány elfogadásáig a TVE státusa tisztázatlan. Ezen változtat az alkotmány 20. cikke, mely a „továbbítás bármilyen módján keresztül történő, valóságos információk közlésére és fogadására” való jogot védelmezi.

1990-ben szűnt meg a TVE monopóliuma, és megjelentek a magán televíziós csatornák is, így az elsők között az Antena 3, a Telecinco és a Canal+. Az RTVE a műholdas televíziózás éllovasa kívánt lenni, így 1994-ben nagy szerepet vállalt a Cotelsat nevű műhold megalkotásában. A digitális televíziózás indulásával az RTVE új csatornákat indított.