1970-es Eurovíziós Dalfesztivál
| 1970-es Eurovíziós Dalfesztivál | |
| Rai Congrescentrum, Amszterdam |
|
| Döntő | 1970. március 21. |
| Műsorvezető | Willy Dobbe |
| Rendező csatorna | |
| Győztes dal | |
| Magyar versenyző | — |
| Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1-1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak. |
| Indulók száma | 12 |
| Először résztvevő országok | — |
| Visszatérő országok | — |
| Visszalépő országok | |
| Nulla pontos dal | |
| Meghívott előadók | Don de Lurio tánccsoport |
|
|
|
|
|
|
Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizenötödik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Hollandia fővárosa, Amszterdam adott otthont. A helyszín az amszterdami Rai Congrescentrum volt. Ezt a versenyt több okból is jelentősnek tartják a dalverseny történetében.
Hollandia az 1969-es Eurovíziós Dalfesztiválon győztes négy ország egyikeként, sorsolás útján nyerte el a rendezés jogát. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy sorsolással döntötték el a verseny helyszínét.[1]
Tartalomjegyzék |
A résztvevők[szerkesztés]
Ausztria (akik 1969-ben sem vettek részt), Finnország, Norvégia, Portugália és Svédország bojkottálta a versenyt, mivel elégedetlenek voltak az 1969-es verseny eredményével, és a szavazási rendszerrel.
A visszalépések miatt mindössze 12 dal versenyzett. 1959 óta nem volt ilyen kevés a résztvevők száma. A verseny kezdete óta ez volt az első év arra is, hogy egyetlen visszatérő előadó sem szerepelt a mezőnyben.
Spanyolországot az ekkor pályája elején járó, később nemzetközi ismertségre szert tevő Julio Iglesias képviselte.
A verseny[szerkesztés]
Annak érdekében, hogy ne történhessen meg ugyanaz, mint az 1969-es Eurovíziós Dalfesztiválon, új szabályt vezettek be, döntetlen esetére. Ez kimondta, hogy pontazonosság esetén az adott dalokat újból elő kell adni, majd a nem érdekelt országok zsűritagjai kézfeltevéssel szavaznak, hogy szerintük melyik a legjobb dal. Ha itt is döntetlen adódna, akkor megosztoznának az első helyen.[1]
A holland szervezők a résztvevők kevés száma miatt arra kényszerültek, hogy valamivel kitöltsék az időt. Ez egy olyan magas színvonalú műsort eredményezett, amely már nagyban hasonlított a mai versenyekre. A verseny egy a szokásosnál hosszabb megnyitóval kezdődött, mely keretében bemutatták a helyszínt. Ezenkívül mindegyik dal előtt egy rövidfilmet vetítettek, amely az énekeseket saját hazájuk fővárosában mutatta be. Ezeket az úgynevezett "képeslapokat" azóta a mai napig minden versenyen alkalmazzák.
A színpad egyszerű, mégis látványos volt. Egyes részei folyamatosan mozogtak, így biztosítva változatos képet az előadásokhoz. Tervezőjét, Roland de Groot-ot később többször is felkérték, hogy tervezze meg a verseny színpadát (1976-ban, 1980-ban és 1984-ben).
A szavazás[szerkesztés]
A szavazás ugyanúgy zajlott, mint az előző években: a résztvevő országok 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, akik 1 pontot adtak az általuk legjobbnak ítélt dalnak.
A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: az első szavazó a házigazda Hollandia, míg az utolsó Írország volt. A szavazás során az ír dal rögtön az élre állt és végig őrizte is előnyét, a brit dal csak megközelíteni tudta: a jugoszláv zsűri pontjai után holtversenyben álltak az élen. Ám ezután a belga zsűri 10 tagjából 9 Írországra szavazott, mely nagyban hozzájárult az ír győzelemhez. Kilenc a legmagasabb pontszám, melyet ebben a pontozási rendszerben egy tízfős zsűri kiosztott. (1958-ban a dán zsűri is kilenc pontot adott a győztes francia dalnak.)
Írország először nyerte meg a versenyt, míg az Egyesült Királyság már hetedik alkalommal zárt a második helyen. Luxemburg először – és eddig utolsó alkalommal – zárta pont nélkül a versenyt.
A győztes Dana mindössze 18 éves volt, All Kinds Of Everything című dala pedig nagy sláger lett.[1] Sokan politikai jelképnek tartották, hogy az észak-ír Dana nem az Egyesült Királyságot képviselte, hanem Írországot. (Lásd még: Provisional Irish Republican Army)
Eredmények[szerkesztés]
| # | Ország | Nyelv | Előadó | Dal | Magyar fordítás | Helyezés | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | holland | Hearts of Soul | Waterman | Vízöntő | 7. | 7 | |
| 2 | francia | Henri Dès | Retour | Visszatérés | 4. | 8 | |
| 3 | olasz | Gianni Morandi | Occhi di ragazza | Női szemek | 8. | 5 | |
| 4 | szlovén | Eva Sršen | Pridi, dala ti bom cvet | Gyere, adok neked egy virágot | 11. | 4 | |
| 5 | francia | Jean Vallée | Viens l'oublier | Gyere, felejtsd el őt | 8. | 5 | |
| 6 | francia | Guy Bonnet | Marie-Blanche | — | 4. | 8 | |
| 7 | angol | Mary Hopkin | Knock, Knock Who's There? | Kopp-kopp, ki van ott? | 2. | 26 | |
| 8 | francia | David Alexander Winter | Je suis tombé du ciel | Az égből estem ide le | 12. | 0 | |
| 9 | spanyol | Julio Iglesias | Gwendolyne | Gvendolin | 4. | 8 | |
| 10 | francia | Dominique Dussault | Marlène | Marlene | 8. | 5 | |
| 11 | német | Katja Ebstein | Wunder gibt es immer wieder | A csodák újra megtörténnek | 3. | 12 | |
| 12 | angol | Dana | All Kinds of Everything | Mindenféle dolog | 1. | 32 |
Ponttáblázat[szerkesztés]
| Zsűrik | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz | ||||||||||||||
| 7 | 3 | 3 | 1 | |||||||||||
| 8 | 2 | 2 | 1 | 2 | 1 | |||||||||
| 5 | 1 | 2 | 2 | |||||||||||
| 4 | 4 | |||||||||||||
| 5 | 3 | 1 | 1 | |||||||||||
| 8 | 1 | 2 | 2 | 3 | ||||||||||
| 26 | 3 | 2 | 2 | 4 | 2 | 2 | 4 | 4 | 3 | |||||
| 0 | ||||||||||||||
| 8 | 3 | 2 | 3 | |||||||||||
| 5 | 1 | 1 | 2 | 1 | ||||||||||
| 12 | 1 | 1 | 3 | 4 | 1 | 2 | ||||||||
| 32 | 5 | 6 | 9 | 1 | 4 | 2 | 3 | 2 | ||||||
Térkép[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ^ a b c Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||

