Svájc az Eurovíziós Dalfesztiválokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svájc Svájc
Adatok
Műsorsugárzó SRG SSR
Nemzeti válogatók Die große Entscheidungsshow
Részvételek
Részvételek 55
Először 1956
Legjobb eredmény 1. (1956, 1988)
Legrosszabb eredmény utolsó (1964, 1967, 1974, 1998, 2004 elődöntő, 2010 elődöntő, 2011)
Összpontszám a döntőben 2004 óta 241 (37.)
Külső hivatkozások
Honlap Svájc profilja a eurovision.tv-n

Svájc eddig ötvenöt alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

A svájci műsorsugárzó a SRG SSR idée suisse, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évről évre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piero & The Musicstars Isztambulban (2004)
DJ Bobo Helsinkiben (2007)
Paolo Meneguzzi Belgrádban (2008)

Svájc egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon. Az első versenynek ők voltak a házigazdái, és azt meg is nyerték, így Svájc lett az első ország, amely a debütálása évében meg is nyerte a versenyt (51 évvel később, 2007-ben még egy ország, Szerbia is az első részvétele évében lett győztes). A következő néhány évben többször közel álltak hozzá, de nem tudtak újra győzni.

Az 1974-es utolsó hely után sikeres évek következtek: 1975 és 1982 között minden alkalommal az első tízben zártak, de nyerniük ekkor sem sikerült. Végül 1988-ban érték el második győzelmüket, amikor az akkor még ismeretlen Céline Dion a verseny történetének egyik legizgalmasabb szavazása végén tudott nyerni.

Mivel Svájc a székhelye a versenyt szervező EBU-nak, azon kevés országok egyike, melyek sosem léptek vissza önszántukból. Azonban az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében 1995-ben, 1999-ben, 2001-ben és 2003-ban sem vehettek részt az előző év rossz eredménye miatt. Az 1995-ös verseny volt a legelső, melyet Svájc nélkül rendeztek meg.

A 2004-ben bevezetett elődöntőben első alkalommal nulla ponttal zártak, annak ellenére, hogy több, mint harminc ország szavazott. 2005-ben sikerült a döntőbe jutniuk, és az első tízben végezniük, így a következő évben automatikusan döntősök voltak, ott azonban nem tudták megismételni a jó szereplést. Azóta szinte mindig kiestek az elődöntőben, sőt 2010-ben mindössze két ponttal az utolsó helyen zártak. A következő évben bár sikerült továbbjutniuk az elődöntőből, a döntőben ismét utolsóként zártak. 2012-ben és 2013-ban ismét kiestek az elődöntőben. 2014-ben azonban sikerült továbbjutniuk, és a döntőben 13.-ok lettek.

Nyelvhasználat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svájc eddigi ötvenöt dalából huszonnégy francia nyelvű, tizenkettő német nyelvű, kilenc olasz nyelvű, kilenc angol nyelvű volt, a hazai rendezésű 1989-es versenyre pedig romans nyelvű dallal neveztek.[1]

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Svájc indulóinak francia, német, olasz, vagy romans nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték – ekkor egyszer angol nyelvű dallal neveztek –, majd 1999-ben véglegesen. Azóta főleg angol nyelvű dalokkal neveztek.

Mivel Svájcnak négy hivatalos nyelve van, némi előnyük volt a többi országgal szemben, amikor érvényben volt a nyelvhasználatot korlátozó szabály. Figyelemre méltó Peter, Sue & Marc, akik négyszer képviselték Svájcot, mindig különböző nyelven: sorban francia, angol, német és olasz nyelven.

Nemzeti döntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svájc nemzeti döntője a Concours Eurovision nevet viselte, és az ország debütálásától 2004-ig néhány kivétellel mindig megrendezték. Ebben az időszakban alkalmanként, illetve 2005 és 2010 között minden évben a svájci tévé nemzeti válogató nélkül, belső kiválasztással jelölte ki az országot képviselő előadót.

2004-ig azonos lebonyolítású nemzeti döntőt tartottak: a döntőben kilenc-tíz dal vett részt, melyek különböző nyelvűek voltak, és közülük három regionális zsűri választotta ki a nyertest.[2] 1998-tól a nézők is részt vettek a döntésben, telefonos szavazás segítségével.[3] 2011-ben hat év után először rendeztek nemzeti döntőt: tizenkét induló közül a nézők válaszották ki a nyertest.[4] A következő évben hasonló keretek között döntöttek az induló kilétéről, csak a döntő mezőnyét növelték tizennégyre.[5]

Résztvevők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám
1956 Lys Assia Das alte Karussell Az öreg körhinta
Nincs adat
Nem volt elődöntő
Lys Assia Refrain Refrén 1.
Nincs adat
1957 Lys Assia L’enfant que j’étais A gyermek, aki voltam 8. 5
1958 Lys Assia Giorgio György 2. 24
1959 Christa Williams Irgendwoher Valahonnan 4. 14
1960 Anita Traversi Cielo e terra Ég és föld 8. 5
1961 Franca Di Rienzo Nous aurons demain Holnap a miénk lesz 3. 16
1962 Jean Philippe Le retour A visszatérés 10. 2
1963 Esther Ofarim T’en vas pas Ne menj el 2. 40
1964 Anita Traversi I miei pensieri A gondolataim 13. 0
1965 Yovanna Non, à jamais sans toi Nem, örökké nélküled 8. 8
1966 Madeleine Pascal Ne vois-tu pas? Nem látod? 6. 12
1967 Géraldine Gaulier Quel cœur vas-tu briser? Kinek a szívét fogod összetörni? 17. 0
1968 Gianni Mascolo Guardando il sole A napba nézve 13. 2
1969 Paola Del Medico Bonjour, Bonjour Jó napot, jó napot 5. 13
1970 Henri Dès Retour Visszatérés 4. 8
1971 Peter, Sue & Marc Les illusion de nos vingt ans Húszas éveink tévhitei 12. 78
1972 Veronique Müller C’est la chanson de mon amour Ez a szerelmem dala 8. 88
1973 Patrick Juvet Je vais me marier, Marie Megházasodom, Mária 12. 79
1974 Piera Martell Mein Ruf nach dir Téged hívlak 14. 3
1975 Simone Drexel Mikado Mikádó 6. 77
1976 Peter, Sue & Marc Djambo, Djambo 4. 91
1977 Pepe Lienhard Band Swiss Lady Svájci hölgy 6. 71
1978 Carole Vinci Vivre Élni 9. 65
1979 Peter, Sue & Marc,
Pfuri Gorps és Kniri
Trödler und Co Zsibárus-társulat 10. 60
1980 Paola Cinéma Mozi 4. 104
1981 Peter, Sue & Marc Io senza te Nélküled 4. 121
1982 Arlette Zola Amour on t’aime Szeretünk, szerelem 3. 97
1983 Mariella Farré Io così non ci sto Nem tetszik nekem ez így 15. 28
1984 Rainy Day Welche Farbe hat der Sonnenschein? Milyen színű a napfény? 16. 30
1985 Mariella Farré és Pino Gasparini Piano, Piano Lassan, lassan 12. 39
1986 Daniela Simons Pas pour moi Nem nekem 2. 140
1987 Carol Rich Moitié, moitié Fele-fele 17. 26
1988 Céline Dion Ne partez pas sans moi Ne menj el nélkülem 1. 137
1989 Furbaz Viver senza tei Nélküled élni 13. 47
1990 Egon Egemann Musik klingt in die Welt hinaus Zene szól az egész világon 11. 51
1991 Sandra Simó Canzone per te Egy dal Neked 5. 118
1992 Daisy Auvray Mister Music Man Zenész úr 15. 32
1993 Annie Cotton Moi, tout simplement Egyszerűen én 3. 148
1994 Duilio Sto pregando Imádkozom 19. 15
1996 Kathy Leander Mon cœur l’aime A szívem szereti őt 16. 22
1997 Barbara Berta Dentro di me Bennem 22. 5
1998 Gunvor Lass’ ihn Hagyd őt 25. 0
2000 Jane Bogaert La vita cos’è? Mi az élet? 20. 14
2002 Francine Jordi Dans le jardin de mon âme Lelkem kertjében 22. 15
2004 Piero & The Musicstars Celebrate Ünnepeljünk
Nem jutott be a döntőbe
22. 0
2005 Vanilla Ninja Cool Vibes Hűs rezgések 8. 128 8. 114
2006 Six4One If We All Give a Little Ha mind adunk egy kicsit 16. 30
Automatikusan döntős
2007 DJ Bobo Vampires Are Alive A vámpírok élnek
Nem jutott be a döntőbe
20. 40
2008 Paolo Meneguzzi Era stupendo Csodálatos volt
Nem jutott be a döntőbe
13. 47
2009 Lovebugs The Highest Heights A legmagasabb magasságok
Nem jutott be a döntőbe
14. 15
2010 Michael von der Heide Il pleut de l’or Aranyeső
Nem jutott be a döntőbe
17. 2
2011 Anna Rossinelli In Love for a While Egy ideig szerelmesen 25. 19 10. 55
2012 Sinplus Unbreakable Összetörhetetlen
Nem jutott be a döntőbe
11. 45
2013 Takasa You and Me Te és én
Nem jutott be a döntőbe
13. 41
2014 Sebalter Hunter of Stars Csillagvadász 13. 64 4. 92
2015

Szavazás (1975-2014)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anna Rossinelli Düsseldorfban (2011)
Takasa Malmőben (2013)
Sebalter Koppenhágában (2014)

Svájc a következő országoknak adta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Írország 156
2.  Spanyolország 149
3.  Franciaország 145
4.  Egyesült Királyság 142
5.  Németország 125

Svájc a következő országoktól kapta a legtöbb pontot:

# Ország Pont
1.  Egyesült Királyság 123
2.  Hollandia 102
3.  Belgium 98
=  Finnország 98
5.  Ausztria 93

Forrás:[6]

Megjegyzés: A táblázat az 1975-ben bevezetett pontozási rendszer alatt kiosztott pontokat veszi figyelembe, illetve csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat.

Rendezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Város Helyszín Műsorvezető(k)
1956 Svájc Svájc, Lugano Teatro Kursaal Lohengrin Filipello
1989 Svájc Svájc, Lausanne Palais de Beaulieu Jacques Deschenaux, Lolita Morena

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Svájc indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  2. 1993-as svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  3. 1998-as svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  4. 2011-es svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
  5. 2012-es svájci nemzeti döntő.. natfinals.50webs.comd. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  6. Svájc által adott és kapott pontok (1975-2012). EurovisionRecords. (Hozzáférés: 2009. június 26.)