1958-as Eurovíziós Dalfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1958-as Eurovíziós Dalfesztivál
AVRO Studios, Hilversum, Hollandia Hollandia
Döntő 1958. március 12.
Műsorvezető Hannie Lips
Rendező csatorna Hollandia NOS
Győztes dal Franciaország André Claveau (Dors, mon amour)
Magyar versenyző
Szavazási rendszer Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak.
Indulók száma 10
Először résztvevő országok Svédország Svédország
Visszatérő országok
Visszalépő országok Egyesült Királyság Egyesült Királyság
Nulla pontos dal
Meghívott előadók Metropole Orkest
Előző
Következő
◄1957
1959►

Az 1958-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a harmadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a hollandiai Hilversum adott otthont. A helyszín a hilversumi AVRO Studios volt.

Ekkor lépett életbe az a konvenció, mely szerint az előző év győztese rendezhette meg a versenyt.

A résztvevők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban debütált Svédország, amely később a verseny egyik legsikeresebb országa lett.

Mindmáig ez az utolsó alkalom, hogy az Egyesült Királyság nem vett részt a versenyen, ezáltal egy angol nyelvű dal sem versenyzett.

Ebben az évben is több olyan énekes volt, akik már korábban is részt vettek: A belga Fud Leclerc 1956-ban is indult, a német Margot Hielscher egy évvel korábban a 4. helyen végzett. Már harmadszor vett részt az 1956-os fesztivál svájci győztese, Lys Assia, aki ezúttal második lett, illetve a holland Corry Brokken, az 1957-es verseny győztese, aki ebben az évben egy kínos rekordot állított fel: ő a verseny történetének egyetlen résztvevője, aki első, és utolsó helyen is végzett. Ez az egyetlen alkalom arra is, hogy a házigazda az utolsó helyen végzett. Legközelebb csak 2011-ben fordult elő az, hogy a visszatérő előadók közül ketten már korábban győztek.

A verseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első dalt, az olaszt meg kellett ismételni, mert problémák adódtak a közvetítés közben. Ez a dal, amely itt végül a 3. helyen végzett, később Volare címen világszerte ismertté vált. A dal az amerikai Billboard Hot 100 listát is vezette, és az énekes, Domenico Modugno két Grammy-díjat is kapott a dalért.[1]

Ebben az évben két szünet is volt: egy a verseny közepén, az 5. dal után, egy pedig a szavazás ideje alatt. Ezalatt a közönséget a Metropole Orkest szórakoztatta.

A szavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szavazás ugyanúgy zajlott, mint az 1957-es versenyen. Mindegyik országnak tíz zsűritagja volt, akik nem a helyszínen, hanem saját országukban követték a közvetítést. Mindegyik zsűritag 1 pontot adott az általa legjobbnak ítélt dalnak. A műsorvezetőnő telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot a szóvivőkkel, a fellépési sorrenddel ellentétes sorrendben: Svájc volt az első szavazó, míg Olaszország az utolsó. A szavazás során három ország állt az élen: az első szavazó ország után még a debütáló Svédország állt az élen, majd Franciaország vette át a vezetést. A belga zsűri pontjai után a francia és az olasz dal holtversenyben vezetett, ezt követően azonban a dán zsűritől kapott kilenc pontnak köszönhetően Franciaország ismét az élre állt és ezután már nem is engedték ki a kezükből a vezetést. Ugyan a legutolsó zsűri pontjai előtt mindössze egy pont volt az előnyük a svájci dal előtt, az olasz zsűri által Franciaországnak adott hat pont eldöntötte a versenyt. A győztes dal a holland zsűri kivételével mindegyik szavazó országtól legalább egy pontot kapott.

Ez volt az első alkalom, hogy Franciaország nyert, illetve hogy egy férfi énekes nyerte meg a versenyt.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Ország Nyelv Előadó Dal Magyar fordítás Helyezés Pontszám
1 Olaszország Olaszország olasz Domenico Modugno Nel blu dipinto di blu Kékre színezett kékben 3. 13
2 Hollandia Hollandia holland Corry Brokken Heel de wereld Az egész világ 9. 1
3 Franciaország Franciaország francia André Claveau Dors, mon amour Aludj, szerelmem 1. 27
4 Luxemburg Luxemburg francia Solange Berry Un grand amour Egy nagy szerelem 9. 1
5 Svédország Svédország svéd Alice Babs Lilla stjärna Kis csillag 4. 10
6 Dánia Dánia dán Raquel Rastenni Jeg rev et blad ud af min dagbog Kitéptem egy lapot a naplómból 8. 3
7 Belgium Belgium francia Fud Leclerc Ma petite chatte Az én kiscicám 5. 8
8 Németország Németország német Margot Hielscher Für zwei Groschen Musik Kétfilléres zene 7. 5
9 Ausztria Ausztria német Liane Augustin Die ganze Welt braucht Liebe Az egész világ szerelemre vágyik 5. 8
10 Svájc Svájc német, olasz Lys Assia Giorgio György 2. 24

Ponttáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pontozótábla, az osztrák zsűri pontjainak kihirdetése után.
Zsűrik
Össz Olaszország Hollandia Franciaország Luxemburg Svédország Dánia Belgium Németország Ausztria Svájc
 Olaszország 13 1 1 1 4 4 1 1
 Hollandia 1 1
 Franciaország 27 6 1 1 9 1 1 7 1
 Luxemburg 1 1
 Svédország 10 2 3 1 1 3
 Dánia 3 1 1 1
 Belgium 8 1 1 5 1
 Németország 5 2 1 1 1
 Ausztria 8 3 1 1 1 2
 Svájc 24 4 6 3 5 4 2

A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.

Visszatérő előadók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előadó Ország Előző év(ek)
Corry Brokken Hollandia Hollandia 1956, 1957 (győztes)
Fud Leclerc Belgium Belgium 1956
Margot Hielscher Németország Németország 1957
Lys Assia Svájc Svájc 1956 (győztes), 1957

Térkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ Részt vevő országok

██ Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1958-as Eurovíziós Dalfesztivál témájú médiaállományokat.