Transzneműség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A transzneműség a születéskor kapott nemmel való azonosulás vagy az ennek megfelelő testi megjelenés hiánya.

Az újabb kutatások kimutatták, hogy a nemi tudatnak részben biológiai alapja van: a férfitestben, de női tudattal élő emberek agya például női jegyeket is mutat.[1][2][3][4]

Több különböző fogalmat ölel fel, melyek közül némelyiket a transzneműség szinonimájaként is használják:

  • a transzszexualitást: amikor egy ember nemi tudata ellentmond a testi nemi szerveinek (például férfitestben élő nő, aki biológiailag férfi, lelkileg viszont nő),
  • az interszexualitást: amikor valakinek nem egyértelmű a testi neme (korábbi nevén hermafroditizmus),
  • a transzvesztitizmust: ha valakinek nincs problémája a testi nemével, de az ellenkező nem ruháit viseli.

Az egyik legelfogadottabb meghatározás szerint „transzneműek azok az emberek, akiket valamilyen neműnek soroltak be – legtöbbször születéskor és a nemi szerveik alapján –, de akik ezt magukra nézve téves vagy hiányos megjelölésnek találják”.

A transzneműség két alapvető formája az FtM és az MtF: az FtM a nőből férfivá, az MtF pedig a férfiból nővé alakult vagy alakuló embert jelölheti. Különösen fontos lehet ez a transzszexuálisoknál, ahol a két csoportnak egész más nehézségekkel kell szembenézniük.

A nyugati kultúrától eltérő kultúrákban több helyen (például az amerikai indiánok, a thaiok (ladyboy), a kínaiak, dél-ázsiaiak, a zapotékok körében vagy az iszlám országokban) régóta számon tartanak olyanokat, akik valamilyen módon kívül esnek a férfi-nő felosztás kettősségén, és úgymond a „harmadik nemhez” tartoznak: őket modern kifejezéssel leginkább transzneműnek hívhatnánk.

Egyéb kérdések: a szexuális irányultság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A transzneműség identitás, vagyis arra utal, hogy az illető nemileg hová tartozónak tartja magát, nem pedig arra, hogy kihez vonzódik (vö. szexuális irányultság). A transzneműség az irányultságtól független, arra „merőleges” dimenzió: a transzneműek közt ugyanis léteznek heteroszexuálisok, homoszexuálisok, biszexuálisok és aszexuálisok egyaránt.

Az, ha valaki például ellenkező nemű testben szeretne élni, semmit sem mond arról, hogy az illető melyik nem iránt érdeklődik, és az sincs szükségszerűen meghatározva, hogy ez az átalakulás során megváltozik-e, vagy sem. Ugyanígy, az a (mára jórészt elavult) kép sem helytálló, miszerint a homoszexuálisok viselkedésben vagy öltözködésben az ellenkező neműeket imitálnák: a meleg férfiak és a leszbikus nők túlnyomó többsége jól érzi magát a nemüknek megfelelő külsővel (ennek is köszönhető, hogy nagy részük továbbra is megteheti, hogy nem fedi fel magát mások előtt).

A nemi identitás és a szexuális irányultság különbözősége ellenére a szexuális kisebbség fogalma mindazokat felöleli, akik akár az egyik, akár a másik téren bármiben eltérnek a többségtől, mint ahogy az LMBT elnevezés (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) is mindkettőre egyaránt utal.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az agy nemi jellege betegségeket okozhat (BBC News, 2005. október 23.) (angol)
  2. Az agyat a transzneműséghez kapcsoló tanulmány (New York Times, 1995. november 2.) (angol)
  3. A nemek közti különbségek az emberi agyban, és ennek kapcsolata a transzszexualitással (Nature, 1995. november 2.) (angol)
  4. MtF transszexuálisok női neuronszáma a limbikus rendszerben Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (angol)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]