Szexmunka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szexmunka kényszer nélkül nyújtott szexuális szolgáltatás két, az aktushoz beleegyezését adó felnőtt között, pénz vagy egyéb javak ellenében. [1]

Nyelvezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokszor azok a szavak, amelyekkel a szexmunkásokat illetjük a velük kapcsolatos előítéleteinkről és diszkriminációról árulkodnak. Pl. az angol nyelvben használt - eredetileg latin eredetű - „prostitute” szó ( prostituált ) „kiszolgáltatottat”, ill. „nem megbecsült”-et jelent.

Néhány szexmunkás úgy döntött, hogy megpróbálja új, pozitív jelentéssel felruházni ezeket a szavakat. Mások viszont még mindig úgy gondolják, hogy ezek a szavak további gyűlöletet és előítéletet táplálnak a szexmunkásokkal szemben.

A szexmunkások azonban a „szexmunkás” szó mellett tették le a voksukat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a kifejezés nem esik negatív morális megítélés alá, történelmileg nincs megbélyegezve.
  • Nem úgy utal rájuk, mint szociális problémára, valamint nincs bűnnel megbélyegezve.
  • Bármilyen etnikumot és nemet lefedhetnek ezzel a szóval
  • A szó jelentése megmagyarázza, hogy akik ezzel foglalkoznak azok gyakorlatilag mit csinálnak (pénzkereső tevékenység)
  • Szexuális jellegű munkák széles körét, valamint körülményeit is lefedi.
  • Azáltal, hogy ezt munkának ismeri el, a szexmunkásoknak több eszközük van arra, hogy jobb, biztonságosabb és elfogadhatóbb munkakörülményekért küzdjenek.
  • Ezt a kifejezést már számos kormány, emberi jogi szervezet és szakszervezet használja, akárcsak az ENSZ.

Kik a szexmunkások?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szexmunkás: egy olyan gyűjtőfogalom amibe beletartozik mindenki, aki a szex-iparban dolgozik. A szexmunkások többek között lehetnek prostituáltak, go-go táncosok, eszkort hölgyek, dominák, peep-showk alkalmazottjai, telefon szex operátorok, utcai szexmunkások, erotikus modellek, bordélyházak alkalmazottjai és pornófilm szereplők. Vannak köztük, akik konkrét testi érintkezést is vállalnak, mások pedig interneten vagy telefonon keresztül érintkeznek. A szexmunkás fogalom nem vonatkozik a futtatókra.

A szexmunkások között igen nagy a különbség, nincs két egyforma

  • szexmunkás lehet bárki nemre tekintet nélkül, valamint az ügyfeleik is bármely nemet képviselhetik
  • lehetnek különböző etnikumúak, vallásúak,
  • lehetnek szegények, illetve gazdagok, képzettek, és képzettség nélküliek
  • a szexuális üzletággal kapcsolatos tapasztalatok nagyon eltérőek
  • a szexmunkások tapasztalatait nagyban befolyásolja, hogy mennyiben rendelkeznek önállóan a saját életük és munkájuk felett.
  • a szexmunkások különböző helyeken fordulhatnak elő pl.: hotel, eszkort, streaptease- bár, pornó-ipar, stb.

Milyen körülményektől függ a munkájuk?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • társadalmi előítélet,
  • egymás közötti kapcsolat
  • kapcsolat a családjukkal, barátokkal
  • mennyire ura a saját helyzetének és munkakörülményit mennyire tudja önmaga befolyásolni
  • a szexmunkát érintő szabályok, rendeletek, törvények (megengedő, vagy tiltó)
  • az önkéntes egészségügyi ellátáshoz, valamint a biztonságos szexhez szükséges eszközökhöz való hozzáférés
  • a biztonságos munkakörülmények megléte
  • van-e rendőri védelem a visszaélések ellen.
  • egyéb munkakörülmények (pl. van-e futtató)

Jelenlegi helyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miért kell foglalkozni a szexmunkások jogaival?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a szexmunkásuk diszkriminációval és megbélyegzéssel szembesülnek, valamint sokszor visszaélnek emberi jogaikkal. Az alábbi példákat tudjuk felhozni:

  • A jogaik tiszteletben tartása biztosítja a sexmunkások számára, hogy összegyűljenek, kitörjenek az elszigeteltségből, és megosszák tudásukat, tapasztalatukat másokkal, és egymással.
  • Hallathatják hangjukat a törvényhozásban, rendeletalkotásban, valamint azokban a tervekben, amelyek őket érintik.
  • A párbeszéd segíti a szövetségesek keresését, és támogatja a szexmunkásokat az emberi és munka jogaik védelmében.

A szexmunka szabályozásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kriminalizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kriminalizáció a szexmunkát alapvetően véteknek tarja és lealacsonyítja. A szexuális szolgáltatások nyújtását-igénybevételét törvény általi büntetéssel kívánja „szabályozni”, szankcionálni. Amennyiben a jog, a szexmunkásokat vagy klienseiket minden esetben, generális jelleggel üldözné - ezáltal lemondana a szexmunka ellenőrzésének lehetőségéről -, a szexmunkások illegalitásba kényszerülnek. Az illegalitás következményeként a kiszolgáltatottság, a nemzetközi emberkereskedelem, a hazai szexmunkások - amúgy sem csekély mértékű - migrációjának elburjánzásával kell szembesülnünk. A kriminalizáció, jogfosztott, ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe taszítja a szexmunkásokat.

A szexmunka kriminalizálása, az emberkereskedelmet segítő, a szexmunkások kiszolgáltatottságát fokozó, integrációellenes törekvésnek bizonyult!

Legalizácó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormány törvényi szabályozás alá vonja a szex-munkát ez által kontrollálja is azt. Ennek köszönhetően a szex-munkások bizonyos körülmények között, és a szabályok betartása mellett törvényes keretek között végezhetik a munkájukat. Példák erre a szabályozásra: - türelmi zónák kijelölése - a szex munkások adózása - kötelező egészségügyi szűrések A rendszer lényege, hogy a szexmunkások megszólíthatókká, megsegíthetőkké válljanak. Azok a szex-munkások, akik nem vállalják a rájuk vonatkozó törvényi kötelezettségeket, továbbra is büntethetőek maradnak. Ezáltal létezik egy illegális és egy legális szektor is.

Abolíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az abolícionista mozgalom alapgondolata; mindenkinek veleszületett joga eldönteni azt, hogy a megélhetés mely útját választja, e tekintetben pedig közömbös, hogy a polgár a megélhetését éppen saját testének áruba bocsátásával biztosítja. A szex munkások abban az esetben, ha nem végeznek futtatási tevékenységet és nem bordélytulajdonosok, nem büntetendők. Az abolíció lényege a szex-munkások rehabilitációja. Az abolícionist szellemiséget megjelenítő New York-i Egyezmény - teljes joggal -, a prostituáltak kiszolgáltatottságát kihasználó, a prostituáltakat kizsákmányoló jelenségek ellen kíván fellépni.

Dekriminalizácó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben az esetben olyan állami rendeletek megszüntetését jelenti amelyek az egyéb munkaköröket és üzletágakat nem nyomják el, olyan mértékben mint a prostituáltakat. Jog arra, hogy elismerjék őket, munkajogi védelmet kapjanak, hivatalos szervezeteteket alapítsanak, valamint ezekhez csatlakozzanak, munkavégzés céljából legálisan külföldre mehessenek. Ennek a végrehajtása arra irányul, hogy a szex-munkát végző felnőtt-korúakat ne büntessék meg a tevékenységükért a büntetőjog alapján. Ez esetben az Állam a korábbi rendezetlen állapotok fenntartása, konzerválása helyett, szabályozni, kezelni kívánja a jelenséget.

Fogalmak, amelyek a szexmunkával kapcsolatos egészségügyi és biztonsági kérdésekre vonatkoznak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ártalomcsökkentés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olyan filozófia és megközelítésmód, amely alapvetően a drogok használatának megszüntetéséhez, csökkentéséhez kapcsolható. Ennek a megközelítésmódnak az elveit a szexmunka bizonyos területein is alkalmazzák. Inkább segítséget ajánl az egyéneknek és a közösségeknek a megelőzés és az ártalomcsökkentés érdekében ahelyett, hogy elítél vagy szemet huny a probléma felett, vagy egyenesen büntet. Ez a szexmunkát illetően az oktatást, a megelőzést, a gondoskodást, a biztonságos és egészséges munkakörülmények támogatását, a szexmunka dekriminalizációját, tehát egy alapvetően emberi-jogi alapú megközelítésmódot jelent. A sikeres közbelépés eszközei: peer mentorok oktatása, a biztonságos gumihasználat bemutatása, biztonsági tanácsok a szexmunkások számára, óvszerek terjesztése, a megelőzés és gondoskodás hatékony együttműködésének a megteremtése, foglalkozás-egészségügyi tanácsok, jogsegélyszolgálat, önsegítő csoportok.

Munkaügyi megközelítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a filozófia a munkavállalók jogain keresztül közelíti meg a szexmunkát. A munkavállalók jogait és biztonságát helyezi előtérbe. Ez a szexmunka dekriminalizálását, és a szex-munkások egységbe szervezését jelenti, ami által jobb munkakörülmények között dolgozhatnak. Miközben ez a megközelítésmód sokban hasonlít a fentebb leírt „ártalomcsökkentő” filozófiához (oktatás a biztonságos szexre, gumióvszer biztosítása, stb.), a szexmunkához kapcsolódó problémákat a biztonságos munkahely aspektusából vizsgálja.

Emberi jogi megközelítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberi jogok a mindenkit megillető alapvető jogokra és a szabadságra vonatkoznak. A polgári és politikai jogok (jog az élethez és a szabadsághoz, a szabad önkifejezés joga, a törvény előtti egyenlőség), a társadalmi, kulturális gazdasági jogok (a kultúrában való részvételhez, az élelemhez, a munkához és az oktatáshoz való jog) a legalapvetőbb emberi jogok. Az emberi jogokat az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozata és a nemzetközi emberi jogi törvények foglalják magukba. Az emberi jogi megközelítés a szex-munkával kapcsolatban a diszkrimináció és a visszaélések elleni védelmet helyezi a középpontba és a mindenkit megillető egyenlő bánásmódot szorgalmazza a létező és érvényben lévő emberi jogi eszközök használatával.

A szexmunkásokkal kapcsolatos tipikus félreértések és sztereotípiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szex-iparban részvevő nőkre és gyermekekre sokszor ugyanolyan módon utalnak, mintha nem lenne közöttük különbség. Csak ritkán esik arról szó, hogy férfiak is dolgoznak ezen a területen.
  • A szexmunkásokat úgy mutatják be, mint akiknek nincsen önálló akaratuk, és nem gondolkodnak. Áldozatnak tüntetik fel őket, akik nem kaphatnak segítséget.
  • A szexmunkát gyakran összekeverik a rabszolgasággal, vagy úgy utalnak rá, mint „szexuális rabszolgaság”. A szexmunkásokat általában úgy tűntetik fel, hogy „tőrbe lettek csalva”, „áldozatul estek”, „félre lettek vezetve”, és” kényszerítik őket” a szexmunkára.
  • A szexmunkások nem tartoznak a civilizált világhoz és a társadalomba. A szexmunkásokra nem tekintenek úgy mint a társadalmi közösségek tagjaira, vagy polgárokra, szülőkre, szomszédokra, barátokra.
  • A szex munkásokat és a szex-ipart általában mint veszélyforrást festik le az állampolgárokra és a közösségekre nézve: „a társadalom rákfenéje”, „veszély a társadalomra nézve”, „halálos veszedelem”, „förtelmes bűn”…
  • Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szex munkával kapcsolatos nyomorúságot mutassák be.
  • A szexmunkások és a szex ipar nevetség tárgyát képezik. Gúny tárgyát képezi, ha a szex munkások kinyilvánítják politikai vagy társadalommal kapcsolatos véleményüket.
  • A szexmunkásokat de-humanizálják, az állatok és a szenny szintjére degradálva őket.

Teendők:

  • Fel kell tárni a szexuális munka mindennapjaiban rejlő sokszínűséget és komplexitást.
  • Dolgozó embernek, állampolgárnak, közösségi tagnak, valamint szakértőnek (a szex-munkában) kell kezelni a szexmunkásokat.
  • A szexmunkához kötődő diszkriminációt, emberi jogi visszaéléseket és képmutatást fontos társadalmi és politikai problémaként kell kezelni.

A szexmunkások emberi jogai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közép- Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos területén a szex munkások alapvető emberi jogait eltiporják. Többek között a szex-munkások jogát az erőszaktól mentes élethez, a diszkrimináció-mentes élethez, a testi sértetlenséghez, a munkához és a magánélethez.

Rendőri elnyomás és bebörtönzés Azokban az országokban ahol a szex-munka büntetendő, tiltott vagy elnyomott a szexmunkásoknak rejtőzködve, titokban kell dolgozniuk, hogy elkerüljék a törvényi szankciókat. Az ebből fakadó elszigeteltség következtében a szexmunkások munkakörülményei még rosszabbak és sokkal kiszolgáltatottabbak az erőszaknak, továbbá sokkal nehezebb az egészségügyi és HIV a megelőző szolgáltatásokhoz hozzájutniuk. A rendőri razziák (pl.: emberkereskedelem ürügyén) azokon a helyeken, ahol a szexmunkások dolgoznak ürügyként szolgálnak a rendőri brutalitásra, a letartóztatásra és a bebörtönzésre. Közép- Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos országában a szexmunkásokat arra kényszerítik, hogy takarítsák a rendőrőrsöt, pénzt fizessenek a rendőröknek, és gyakran még a gyermekük feletti felügyeleti jogot is megpróbálják elvenni. Becsmérlő, becsületsértő kifejezések folyamatosan fordulnak elő a razziák során.

A munkajogok figyelmen kívül hagyása A tisztességes és igazságos munkakörülmények életeket menthetnek. Ott ahol ezek léteznek, a HIV vírussal megfertőződött szexmunkások aránya, nem haladja meg a lakosságban mért átlagot. Azonban azokban az országokban, ahol a szex-munkából erkölcsi kérdést csinál a kormány, vagy ahol a szexmunka alapvetően kizsákmányoló jellegű a szexmunkások nem kapnak támogatást annak érdekében, hogy biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények között tudjanak dolgozni. Ahol a rendőrség nem küzd a szexmunkások ellen, együttműködést tudnak kialakítani az őket érő inzultusok megfékezése, felderítése érdekében.

A szexmunkások érdekvédelmi hálózatának alapelvei [1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az alapelvek a ’A szexmunka, a HIV/AIDS és az emberi jogok Közép-Kelet-Európában és Közép-Ázsiában című Közép és Kelet-Európai Ártalomcsökkentő Hálózat (Central and Eastern European Harm Reduction Network (CEEHRN) 2005. júliusi jelentésből