Bordélyház
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
A Bordélyház a kéjnők lakóhelye; üzlet, vállalat, melynek jövedelmi forrása, árucikke a női szemérem, a kéjelgés.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A prostitúció az emberi társadalomban ősrégi, amit megszüntetni az állam, és a társadalom is képtelen volt. Az államok tevékenységei arra irányul, hogy gátat vessenek a prostitúcióból eredő betegségek elharapózásának, a testi egészség veszélyeztetésének. Legtöbb helyen nem az egyszerű tilalommal lép fel ellenük a hatóság, hanem gondoskodik arról, hogy a kéjnőket nyilvántartsák. A tiltás a tapasztalatok szerint kiirtására nem, csupán ideiglenes elfojtására vagy titokban űzéséhez vezet, s ezáltal növekszik a veszélye. A nyilvántartás segítségével szoros rendőri és orvosi felügyelet alá kerülnek. Egyik főkérdése az erkölcsi és egészségügyi rendészetnek az, hogy a bordélyházak, a kéjnők tömeges együttlakása, kéjnők tartása és ez általi üzlet megengedhető-e, vagy pedig a prostituáltakat külön magánlakásra kényszerítsék.
Rendszerei [szerkesztés]
- Azon rendszert vagy eljárást, amely szerint a kéjnők csak bordélyokban üzemelhetnek, a németek „Kasernirung der Prostitution” névvel nevezik.
- Ezzel szemben áll a külön lakási rendszer.
- Néhol mindkettőt megtűrik (pl. hazánkban).
Bordélyház [szerkesztés]
A bordélyházi rendszernek mindenesetre előnye, hogy a hatósági ellenőrzést megkönnyíti, de nagy hátránya - mely miatt különösen ellenzik - abban áll, hogy a Bordélyházba került nők a végleges erkölcsi süllyedés veszélyének vannak kitéve; e nőket a bűn fertőjének légköre annyira megmételyezi, hogy szeméremérzetük elvész és a javulásra való lehetőségük szinte lehetetlen. A helyhatósági rendőri szabályrendeletek főfeladata a bordélyok ügyét a helyi viszonyok szerint közelebbről rendszabályozni, különös figyelemmel a kéjlányok és bordélytulajdonos közötti viszonyokra.
