Queerelmélet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A queerelmélet (/kwir/, Loudspeaker.svg kiejtése) a társadalmi nemek elmélete (gender studies) egyik alterülete, amely az 1990-es években a meleg és leszbikus tanulmányokból alakult ki. A megközelítés nagyban épít a posztstrukturalista, dekonstrukciós módszerekre; a társadalmi nem és a szexuális irányultság konstruktivista olvasatát adja.

A queer jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A queer szó jelentése eredetileg ’furcsa, különös, szokatlan’. Napjainkban jelentése minden olyan emberre vonatkozhat, aki nem kizárólagosan heteroszexuális, azaz bármi módon "kilóg" a társadalom hagyományos sémáiból. A kifejezés tágabb értelmezésben a szexuális kisebbség korrekt és diszkrét meghatározása. A közelmúltban az angol és a nemzetközi szakirodalomban is teret nyert; szakszóként magyarul is előfordul. Sokak szerint a queer kifejezés alkalmasabb a nőkhöz és férfiakhoz egyaránt való vonzódás megnevezésére (biszexualitásra, átmeneti identitásokra), mint a meleg vagy a leszbikus kifejezések. Mások úgy gondolják, hogy queer fogalom megfeleltethető a magyar buzi fogalomnak, amely pejoratív elnevezést tudatosan választva a jelentés közösségi felvállalása által a mozgalom provokálja a társadalmi nyilvánosságot, illetve a fogalom eredeti jelentés bázisát tágítja. Eredeti jelentése miatt azonban egyes emberek számára mind a mai napig bántó lehet.

A napjainkban születő meleg és leszbikus elméletek általában megkérdőjelezik az uralkodó orvosi és pszichiátriai homoszexualitás-képet, lebontják a leszbikus és meleg identitásokat övező sztereotípiákat, és föltérképezik a meleg és leszbikus identitások és identitáspolitikák tevékenységét az eltérő helyszíneken és korszakokban. Tehát sokan megkérdőjelezik a leszbikus és meleg kategóriákat, és bevezetik a nemi és szexuális határokat elmosó queer elnevezést.

Az elmélet kifejtése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

David M. Halperin műveiben amellett érvel, hogy a homoszexualitás fogalma nem alkalmazható az ókori szexualitás kapcsán, mivel az, amit ma homoszexualitás alatt értünk, elválaszthatatlanul kapcsolódik a modernitáshoz. Halperin nem azt állítja, hogy az ókorban nem létezett az azonos neműek közti szexuális kapcsolat, hanem hogy az ókori emberek számára egészen mást jelentett az ilyen szexuális kapcsolat, mint a mai homoszexuálisok számára.

Jeffrey Weeks azt állítja, hogy az azonos neműek közti szexuális és érzelmi kapcsolatok minden társadalomban jelen vannak, de az, ahogyan az emberek (akár maguk a homoszexuálisok, akár a kívülállók) viszonyulnak hozzá, radikálisan eltérő az egyes társadalmakban, történelmi korokban. A homoszexualitás mint sajátos identitás kialakulása szerinte csak a 19. századra tehető. Marxista indíttatású elemzéseiben amellett érvel, hogy ez a változás a kapitalizmus kibontakozásával és az urbanizációval hozható összefüggésbe, mivel ez tette lehetővé a családi és szexuális viszonyok átrendeződését.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Queer as folk (magyar címén A fiúk a klubból) című brit, majd amerikai–kanadai koprodukciós televíziós sorozat volt talán a legnépszerűbb eddig, amely a queer kifejezést a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok, transzneműek összefoglaló megnevezéseként alkalmazta.

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Annamarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe. Bp.: Új Mandátum, 2003 (ISBN 963-9494-18-6)
  • Tamsin Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete. Pécs: Alexandra, 2003. (ISBN 963-368-419-6)