John Cabot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emlékműve Bonavista városában, Új-Fundlandon

John Cabot, eredeti nevén Giovanni Caboto (Gaeta? Genova?, 1450 körül – 1498/1500 Új-Fundland) Itáliában született angol felfedező, Sebastian Cabot (Sebastiano Caboto) apja.

Velencében nőtt fel; ott szerezte tengerészeti ismereteit. Az eredetileg fűszerkereskedelemmel foglalkozó, tapasztalt hajós Kolumbusz nagy felfedezéseinek hatására próbált honfitársáéhoz hasonló expedíciókat szervezni. Mint annyi kortársát, őt is lázba hozták Kína mesés kincseiről szóló történetek. Rövidebb úton, északnak hajózva szeretett volna Kolumbuszénál rövidebb utat találni nyugat felé az akkor még Indiának hitt Amerikába.

A spanyol és a portugál uralkodó is egyszerű kalandornak hitte, ezért visszautasították tervének támogatását, ezért Angliában próbálkozott: 1494-95 táján átköltözött Bristolba. Végül a bristoli kereskedők egy vagyonos csoportja új kereskedelmi lehetőségek reményében finanszírozta két nagyobb utazását, amiket VII. Henrik angol király is támogatott.

Első expedíciójára 1497 májusában indult a Matthew fedélzetén, 18 fős legénységgel[1]. Angol zászló alatt északnyugatnak hajózva hajózva ötvenkét napi hajóút után pillantották meg a szárazföldet. Felfedezte és 650 km hosszan feltérképezte Új-Fundland és Labrador partjait, valamint a Breton-foki-szigetet, végül a rossz időjárás és az élelmiszerhiány miatt visszafordult – Kolumbuszhoz hasonlóan ő is abban a hitben, hogy Ázsiába (Kínába) jutott el. Hatalmas halrajokról hozott hírt, azt állítva, hogy a halak puszta kosárral is tömegével foghatók ki. Ennek hallatán az angol, portugál, baszk és breton halászok tömegesen indultak el a távoli partok felé. Ezek a „névtelen felfedezők” apránként megismerték Labrador és Új-Fundland vidékét, ahol valóban gazdag tőkehalpadokat találtak. Az új partokon egyebek közt lerakatokat és ideiglenes telepeket is létrehoztak; eredményeik azonban jószerivel ismeretlenek maradtak, mivel a kor uralkodóházait jószerivel csak az ékkövek, a nemesfémek és a fűszerek érdekelték.

Második útján, 1498-ban három hajójával[2] felderítette Új-Skóciát és a Delaware-öblöt. Új-Fundland partjainál, a Tőkehal-szigeten telepeseket tettek partra, majd folytatták útjukat. Észak-Amerika keleti partjainál hunyt el, és az expedíció vezetését fia, Sebastian vette át.

A Tőkehal-szigeten létesített telep nem bizonyult hosszú életűnek: a telepesek a zord éghajlaton meghaltak,[3] de Cabot felfedezései adtak jogalapot arra, hogy Anglia később birtokba vegye Kanadát.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 28 fős – Tari, 1993
  2. 5 hajójával – Tari, 1993
  3. AZ ÉSZAKI-SARK HOMÁLYA

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]