St. John’s (Kanada)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Signal Hill


Saint John’s, közkeletű írásmódjával St. John's Új-Fundland szigetének legnagyobb városa, Új-Fundland és Labrador szövetségi tartomány fővárosa és egyben Kanada legkeletibb városa a sziget délkeleti partvidékéből kinyúló Avalon-félsziget partján. Lakossága 2002-ben 97 300 fő volt (az agglomerációval együtt több mint 170 ezer).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partvidékét először John Cabot érte el 1497-ben, majd Gaspar Corte-Real kötött itt ki 1501-ben. Saint John’s-t Észak-Amerika egyik legrégibb településeként 1583-ban gyarmatosította sir Humphrey Gilbert, majd angolok és írek népesítették be. A 19. században a gyakorlatilag fából épült óváros kétszer is leégett, a korábbi városképre csak néhány ház emlékeztet. 1901-ben Giovanni Marconi a Saint John’s fölötti Signal Hill dombon épült Cabot-toronyban fogta először a drót nélküli távíró Európából érkező jeleit. 1919. június 15-én innen indult útnak az első óceánrepülésre John Alcock és Arthur W. Brown.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanadai transzkontinentális vasút (Canadian National Railways) és a transzkanadai autópálya (Trans-Canada Higyhway) keleti végpontja, tengeri kikötő. Nemzetközi repülőtere a Lester’s Field.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igazgatási, kereskedelmi és szolgáltató központ. Ipara:

  • halfeldolgozás, halolajgyártás,
  • hajógyártás,
  • textilipar,
  • papírgyártás,
  • gépgyártás,
  • fókaolajgyártás,
  • fafeldolgozás,
  • festékipar.

Halászkikötő.

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus érseki székhely.

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyetemét 1949-ben alapították.
  • Főiskola.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katonai és haditengerészeti múzeum.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002 713. o. ISBN 9639257141  
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 607.