Humphrey Gilbert
Sir Humphrey Gilbert (1539 k. – 1583. szeptember 9.) angol felfedező, sir Walter Raleigh bátyja (féltestvére).
I. Erzsébet uralkodása alatt akadémiáján az udvari ifjakat heti több órában oktatták a címertanra, hogy "tökéletes herolddá" váljanak. Ezen ismeretek hiányában a gentleman ügyetlenül mozgott volna az udvari társaság udvariassági és társalgási viszonyai között.
Első nyugati expedícióját 1578-ban, Martin Frobisher eredményeit továbbfejlesztendő indította el az Északnyugati átjáró felkutatására, de el sem érte Észak-Amerika partjait, mert hajóit egy vihar szerteszórta.
Második expedícióját 1583-ban indította öt hajóval — ezen az útján vett részt Budai Parmenius István. Az egyik hajó mindjárt az indulás után visszafordult, de a többi négy elérte Új-Fundland partjait, és ezt a földet Gilbert az angol királynő nevében formálisan birtokba vette. Egy hajót a betegekkel hátrahagyott a Saint Johns-öbölben, a többivel délnyugatnak hajózott. A Sable-sziget partjainál egy viharban egyik hajója zátonyra futott, és elsüllyedt (ezen utazott Budai Parmenius). A megmaradt két hajóval visszafordult Angliába, de csak az egyik jutott el odáig, mert a visszaúton egy újabb viharban a vezérhajónak is nyoma veszett sir Humphrey Gilberttel együtt.
Útjával megalapozta Anglia amerikai gyarmatbirodalmát.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 628. o. ISBN 963-85773-9-8
