Santa Maria presso San Satiro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santa Maria presso San Satiro
itáliai nemzeti emlék
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeMilánói főegyházmegye
Építési adatok
Építése16. század
Stílusreneszánsz építészet
Tervezője
Elérhetőség
TelepülésMilánó
HelyVia Torino
Elhelyezkedése
Santa Maria presso San Satiro (Olaszország)
Santa Maria presso San Satiro
Santa Maria presso San Satiro
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 27′ 45″, k. h. 9° 11′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 45″, k. h. 9° 11′ 17″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Maria presso San Satiro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A bazilika

A Santa Maria presso San Satiro-bazilika Milánó egyik legszebb és legrégebbi temploma.

Története[szerkesztés]

Eredetileg Ansperto érsek alapított ezen a helyen 876-ban egy kis bazilikát (Basilichetta), amelyet Ariberto d'Intimiano szentelt fel, 1036-ban. Mai reneszánsz formáit, a régi templom egyes részleteinek felhasználásával 1478 után alakították ki, Donato Bramante tervei szerint. A régi öthajós bazilikából lett a kereszthajó és Bramante ehhez építette hozzá a főhajót. A harangtorony némi bővítéssel és átalakítással ugyan, de román kori építményből maradt fenn. Ugyancsak a korábbi időszakból származik a Capella della Pietà (a tulajdonképpeni egykori Basilichetta), amelyet Bramante jelentősen átalakítva beépített az új templomba. 1871-ben restaurálták, aminek következtében jelentős változtatásokat végeztek rajta.

Leírása[szerkesztés]

A templom belseje Bramante festőművészeti-építészeti technikáinak köszönhetően sokkal nagyobbnak tűnik, mint kívülről. A szentély számára például nem tudtak helyet biztosítani, ezért ezt térillúziót keltő festett architektúrával helyettesítette. A bazilika T alaprajzú, háromhajós, széles kereszthajóval. Három, dongaboltozat fedi, és középen kis tornyocskával ellátott kupola koronázza. Az oldalhajók ívein és a kereszthajó két szárnyában szép fríz húzódik végig. A félgömb alakú kazettás díszítésű kupolaboltozat 1483-ból származik.

Az oltár freskója, Madonna a gyermek Jézussal, eredetileg a templom külsején volt és egyes vélemények szerint a 15. században az új templomot elsősorban azért építették át, hogy a remekmű fedél alá jusson. Legenda is fűződik hozzá: áthelyezése után valaki állítólag késsel megdobta és a kép vérezni kezdett. Emiatt hosszú időn keresztül zarándokhely volt. A kápolna kis területén 16 oszlopot, 3 egyszerű és nemes vonalú oltárt és 8 falfülkét tartalmaz. A 9. és 11. századi falrészleteken kívül az oszlopfők egy része is a 9. századból származik, a többi a 11. és a 15. században készült. A bejárattól jobbra egy 12. századi, bizánci freskó látható A térdeplő Madonna a gyermek Jézussal.

Irodalom[szerkesztés]

  • Blanchard, Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005 ISBN 978-0393327304
  • Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
  • Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984 ISBN 963-243-281-9