Arco della Pace

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arco della Pace
Arco della Pace V.jpg
Az Arco della Pace
Elhelyezkedése
Arco della Pace (Olaszország)
Arco della Pace
Arco della Pace
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 28′ 33″, k. h. 9° 10′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 33″, k. h. 9° 10′ 21″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arco della Pace témájú médiaállományokat.

Az Arco della Pace (Béke-kapu vagy Diadalív) egy milánói műemlék a Parco Sempione Castello Sforzescóval ellentétes oldalán, a Piazza Sempionén.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A diadalívet Luigi Cagnola tervezte, a lombardiai klasszicizmus jegyében. 1807-ben kezdték el építeni Napóleon fényes győzelmeinek emlékére. A római diadalívekhez hasonlatos emlékmű építése azonban félbeszakadt és csak I. Ferenc osztrák császár kezdeményezésére folytatták 1815-ben. Ekkor már nem Napóleon, hanem az 1815-ös bécsi békeszerződés emlékére, melyben Lombardia, így Milánó is a Habsburg Birodalom része lett ismét. A kapu építését Cagnola folytatta, halála után pedig Francesco Londonio és Francesco Peverelli.

A napóleoni diadalokat megörökítő korábbi domborműveket az építés későbbi szakaszában Napóleon elvesztett ütközeteiből vett jelenetekkel egészítették ki. A háromnyílású diadalív pontosan Garibaldi (jóval később, már az Olasz Királyság idején készült) szobrának, a Piazza Castello kútjának, továbbá a Sforza-kastély első és hátsó kapujának tengelyében áll. Magassága 25, szélessége 24 m, elől-hátul négy-négy oszlop díszíti. Tetejének közepén a Sangiorgio alkotta hatlovas kocsi hatalmas bronzszobra, valamint a négy sarkán álló lovas istennőszobrok (Giovanni Putti művei) a békét jelképezik.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arco della Pace témájú médiaállományokat.
  • Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0393327304
  • Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
  • Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9