Santa Maria della Passione

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santa Maria della Passione

A Santa Maria della Passione (Via Conservatorio és Via Bellini sarkán) egy milánói templom.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1485 és 1488 között épült Giovanni Antonio Amadeo és Giovanni Battagio tervei alapján. Nyolcszögletes harangtornya 1511 és 1530 között épült, tervezője Guiniforte Solari volt. 1576 és 1591 között a templomot meghosszabbították és alaprajza latinkereszt formájú lett. 1692-ben barokk homlokzatot kapott; domborművei a passió jeleneteit ábrázolják.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oldalhajó két oldalán hét-hét kis kápolna található. Pilléreiket a lateráni rendhez tartozó szentek és szerzetesek portréi díszítik, ezeket Daniele Crespi készítette 1622-ben. Ugyancsak Crespi festette a kupolát tartó oszlopok alapzatának képeit, amelyek passiójeleneteket ábrázolnak. Figyelemre méltó a második jobb oldali kápolna freskója, mely a 16. században készült és Jézus sírbatételét ábrázolja. Az ötödik kápolnában található a templom névadó freskója, a 15. századi Madonna della Passione. A kereszthajó jobb oldali kápolnájában Luini 1516-ból származó alkotása Krisztus sírbatétele, a bal oldali kápolnában pedig Gaudenzio Ferrari Utolsó vacsora című festménye látható. A barokk olták Procaccini alkotása. Az apszis és a templom jobb hátsó oldalán nyíló sekrestye freskóit Bergogone festette.

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Maria della Passione témájú médiaállományokat.
  • Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
  • Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
  • Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9