Medan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medan
Great mosque in Medan.JPG
A medani nagy mecset
Medan címere
Medan címere
Mottó: Bekerja sama dan sama-sama bekerja (’Együttműködés és közös munka’)
Közigazgatás
Ország  Indonézia
Tartomány Észak-Szumátra
Kerületei 21
Alapítás éve 1590. július 1.
Polgármester Rahudman Harahap
Népesség
Teljes népesség 2 097 610 fő (2010) +/-
Népsűrűség 7957 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 265,10 km²
– elővárosokkal 2739,92 km²
Időzóna WIB (UTC+7)
Elhelyezkedése
Medan  (Indonézia)
Medan
Medan
Pozíció Indonézia térképén
é. sz. 3° 35′, k. h. 98° 40′Koordináták: é. sz. 3° 35′, k. h. 98° 40′

Medan Indonézia harmadik legnagyobb, egyben Szumátra legnépesebb városa, Észak-Szumátra tartomány székhelye. A város az egyenlítőtől északra, a tartomány északi részén, a sziget Malajzia felöli oldalán helyezkedik el. A város nevének jelentése hely vagy harcmező maláj nyelven.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Indonézia harmadik legnagyobb városa Jakarta és Surabaya után. Lakosságának etnikai és nyelvi megoszlása Indonézia más városaihoz hasonlóan igen változatos. Legnagyobb számban malájok, batakok, jávaiak, és kínaiak fordulnak meg a városban, az általuk beszélt nyelveket téve leghasználtabbá. Vallásilag a város legalább ilyen színes képet mutat, egyformán megtalálhatóak a muszlim, a keresztény, a hindu, és a buddhista hitet követők is.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medan hivatalos alapítási ideje 1590. július 1. A települést valamikor az 1590-es években Guru Patimpus alapította Kampung Medan néven, a városra azonban gyakran hivatkoztak Medan-Deliként is, hisz a város alapításának helyszíne a Deli és Babura folyók összefolyása volt.

Medan első lakosai Batak Karoból érkeztek, a város gyors népességi és kulturális fejlődének indult, az igazi áttörés azonban 1612-ben következett be, miután Aceh szultánja, Iskandar Muda legyőzte a területet addig birtokló Aru királyságot. 1632-ben megalakult a Deli királyság, uralkodója Aceh szultánjának hadura Gocah Pahlawan Laksamana Khoja Bintant lett. Közel 300 évvel később, a holland gyarmatosítók dohányültetvényeinek köszönhetően Medan egyre inkább kereskedelmi és kormányzati központtá vált, domináns szerephez jutva Indonézia nyugati részében.

1915-ben Medan hivatalosan is Nyugat-Szumátra tartomány székhelye lett, 1918-ban pedig városi címet szerzett.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A holland kultúra a városon hagyta a nyomát, az uralkodásuk alatt épített régi városháza, a Postaközpont, a víztorony mind-mind jellegzetes eleme a városnak, a Nagy Mecset és a Maimun palota pedig a város iszlám oldalát tükrözi.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Szumátra legfontosabb közlekedési csomópontja, nemzetközi repülőtere, a Polonia a városközpontban van, Belawan kikötője pedig mindössze 20 kilométerre a várostól, mellyel útdíjas út köti össze Medant, Tanjungmorawahoz hasonlóan. Hasonló utakat terveznek Lubuk Pakam és Binjai irányába.

Medant vasútvonal köti össze a tőle északnyugatra fekvő Tanjungpurával, a várostól északra levő Belawan kikötőjével és Binjai-val, és a délkelet felé Tebing Tinggivel és Pematang Siantarral.

A város belső közlekedését a buszoknál és taxiknál jóval gyakoribb motoros riksák látják el, melyek más Délkelet-ázsiai városhoz hasonlóan Medanban is a városkép meghatározó elemei.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Medan témájú médiaállományokat.