Edmond H. Fischer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edmond H. Fischer
Született1920. április 6.[1][2][3][4]
Shanghai French Concession[5]
Elhunyt2021. augusztus 27.[6] (101 évesen)
Seattle[7][8][5]
Állampolgársága
Foglalkozásabiokémikus
IskoláiGenfi Egyetem
Kitüntetéseiorvostudományi Nobel-díj (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz Edmond H. Fischer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Edmond Henri Fischer (Sanghaj, 1920. április 6.Seattle, 2021. augusztus 27.) svájci-amerikai biokémikus. 1992-ben Edwin G. Krebs-szel közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezte a fehérjék foszforilálásának a sejtműködés szabályozásában játszott alapvető szerepét.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Edmond H. Fischer Sanghajban született, 1920. április 6-án. Apja, a jogi és közgazdasági doktorátussal rendelkező Oscar Fischer Bécsből érkezett a kínai városba. Anyja Renée Tapernoux volt, egy újságíró lánya, aki a Dreyfus-botrány után kivándorolt Indokínába, majd onnan Sanghajba, ahol az első kínai francia lap, a Courrier de Chine szerkesztője lett.

Hétéves korában két idősebb bátyjával együtt Svájcba, a Genfi-tó partján fekvő La Châtaigneraie bentlakásos iskolába küldték tanulni. Raoul bátyja később mérnöknek, Georges bátyja pedig jogásznak tanult. 1935-ben kezdte a középiskolát a genfi Collège de Calvin-ban. Négy évvel később leérettségizett és egy időben a második világháború kitörésével beiratkozott a Genfi Egyetemre. Mikrobiológia-professzora, Fernand Chodat tanácsára nem a bakteriológiára, hanem kémiára specializálódott és vegyészmérnöki diplomát szerzett. Kurt H. Meyer laboratóriumában kezdett enzimológiai kutatásokat végezni és az amiláz izolálásából 1947-ben megírta doktori disszertációját.

Pályája[szerkesztés]

Fischer a Genfi Egyetemen kezdett dolgozni tanárként és kutatóként, majd 1950-ben mentora, Kurt Meyer halála után kutatói ösztöndíjjal az Egyesült Államokba utazott. A California Institute of Technology-ba való érkezése után a seattle-i Washingtoni Egyetem biokémiai tanszékének vezetője felajánlott neki egy állást, amit Fischer (miután Seattle hegyes-erdős környéke otthonára emlékeztette) elfogadott.

A Washingtoni Egyetemen Fischer Edwin Krebs-szel közösen kezdett el dolgozni a glikogén-foszforiláz enzimen. A kutatás kezdeti témája az volt, hogy a különböző szervezetekből (gerincesekből illetve növényekből) izolált foszforiláz működése különbözik-e annyira, hogy egyik használ adenozin-monofoszfátot (AMP) kofaktorként, a másik pedig nem. Ezt a problémát nem sikerült megoldaniuk (hat évvel később Jacques Monod allosztérikus elméletével derült ki a különbség oka) viszont felfedezték, hogy az enzim ki- és bekapcsolása annak foszforilálásával/defoszforilálásával történik. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a foszforilálás általános mechanizmus a sejt szabályozófehérjéinek aktiválásában. Fischert 1961-ben a Washingtoni Egyetem biokémiai professzorává nevezték ki; székét egészen nyugdíjazásáig megtartotta.

Elismerései[szerkesztés]

Edmond H Fischer és Edwin G. Krebs 1922-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült annak felfedezéséért, hogy a visszafordítható fehérjefoszforiláció biológiai szabályozó lehet. Fischer ezenkívül megkapta a Svájci Kémiai Társaság Werner-érmét, a Lederle orvosi tanszéki díjat, a Genfi Egyetem Prix Jaubert-ját, a Senior Passano-díjat és az Indianai Egyetem Steven C. Beering-díját. A francia Montpellier-i Egyetem és a svájci Bázeli Egyetem díszdoktorává fogadta. 1972 óta tagja volt az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, 1973 óta pedig az Amerikai Tudományos Akadémiának.

Családja[szerkesztés]

Edmond Fischer 1948-ban vette feleségül a svájci Nelly Gagnaux-t, akitől két fia – François és Henri – született. Felesége 1961-ben elhunyt, Fischer pedig két évvel később újraházasodott, Beverley Bullockot vette el. Fischer kedvelte a komolyzenét, a középiskolában komolyan foglalkozott azzal, hogy zenei pályát választ.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Historische Lexikon der Schweiz (német, francia és olasz nyelven), 1998
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Elyse S. Fischer – John D. Scott: Edmond H. Fischer (1920 – 2021), 2022. január 3.
  6. Nobel Laureate Edmond H. Fischer 1920 – 2021. Lindau-nobel.org. 2021. augusztus 29.
  7. 2021. október 8., https://www.lindau-nobel.org/news-nobel-laureate-edmond-h-fischer/, https://web.archive.org/web/20211008181523/https://www.lindau-nobel.org/news-nobel-laureate-edmond-h-fischer/
  8. Edmond H. Fischer, Nobelist in Key Discovery About Cells, Dies at 101 (angol nyelven). The New York Times Company – A. G. Sulzberger, 2021. szeptember 2.
  9. Philip Cohen: Edmond Fischer (1920 – 2021) – A Personal Tribute, 2021. szeptember 1.
  10. Philip Cohen: Edmond Fischer (1920–2021), 2021. szeptember 13.

Források[szerkesztés]