Alfred Hershey
| Alfred Hershey | |
 | |
| Született | 1908. december 4. Owosso, Michigan |
| Elhunyt | 1997. május 22. (88 évesen) Syosset, New York |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | mikrobiológus, genetikus |
| Iskolái | Michigani Állami Egyetem |
| Kitüntetései | Orvostudományi Nobel-díj (1969) |
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Sírhelye | Memorial Cemetery of St. John's Church |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Hershey témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alfred Day Hershey (Owosso, Michigan, 1908. december 4. – Syosset, New York, 1997. május 22.) amerikai mikrobiológus és genetikus. 1969-ben Max Delbrückkel és Salvador Luriával megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "a vírusok replikációját és genetikai szerveződését érintő felfedezéseiért".
Pályafutása[szerkesztés]
Alfred Hershey 1908. december 4-én született a michigani Owosso városban, Robert D. Hershey autógyári munkás és Alma Hershey (lánykori nevén Wilbur) gyermekeként. Iskoláit szülővárosában és a közeli Lansingban végezte, utána pedig a Michigan State College-ben szerzett BSc fokozatot 1930-ban, majd PhD-t kémiából 1934-ben. Disszertációját a Brucella baktériumok kémiai összetételéből írta.
1934-től egészen 1950-ig a St. Louis-i Washington Egyetemen dolgozott, bakteriológiát és immunológiát oktatott és közben kutatott. Eleinte a baktériumok kultúrában való tenyésztésével foglalkozott, 1939-től fordult érdeklődése a baktériumok vírusai, a fágok felé. A 40-es évek elején ismerkedett meg a hasonló témán dolgozó, Németországból menekült fizikussal, Max Delbrückkel és az Olaszországból bevándorolt biológussal, Salvador Luriával. Folyamatosan kapcsolatban voltak egymással és megosztották eredményeiket, bár nem dolgoztak együtt. 1945-ben Hershey felfedezte, hogy a fágokban is fellépnek mutációk, a következő évben pedig kimutatta, hogy ha különböző mutációkat hordozó fágokkal fertőznek meg baktériumsejtet, akkor a mutációk rekombinálódhatnak, vagyis a vírusok kicserélik egymással genetikai anyagukat. Hershey 1938-ban adjunktusi, 1942-ben pedig docensi kinevezést kapott.
A Hershey-Chase kísérlet[szerkesztés]
1950-ben elfogadta a Carnegie Intézet állásajánlatát és Cold Spring Harborba költözött. Itt végezte el 1952-ben Hershey és Martha Chase azt a kísérletet, amely végérvényesen eldöntötte, hogy az öröklődésért kizárólag a DNS felelős, és a korabeli vélekedéssel szemben a fehérjéknek nincs szerepe benne. Két külön fágpopulációt radioaktív foszforral (ami csak a DNS-be épül be), illetve kénnel (ami a fehérjék ciszteinjébe épül) jelölt meg, majd megfertőzte velük a baktériumokat, centrifugálással eltávolította a sejtfelszínen maradt vírusburkot. A vírusok következő generációjában azt találta, hogy csak a foszforral jelölt csoportban maradtak radioaktívak; vagyis a radioaktív kén be sem jutott a gazdasejtbe. Így kiderült, hogy a DNS egyedül is elegendő a genetikai információ átvitelére; ez az eredmény különös hangsúlyt adott a DNS szerkezetének a következő évben történő felderítésének.
Későbbi munkáiban kimutatta, hogy az ember kettős szálú és lineáris DNS-ével szemben egyes fágok egyszálú vagy cirkuláris DNS-sel rendelkeznek.
Elismerései[szerkesztés]
Alfred Hershey, Max Delbrück és Salvador Luria a fágok genetikájával végzett kutatásaikért 1969-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott. 1958-ban Albert Lasker-díjjal, 1965-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia genetikai díjával tüntették ki.
1962-ben Hershey lett az intézet genetikai kutatórészlegének a vezetője. Innen vonult vissza 1974-ben.
Családja[szerkesztés]
Alfred Hershey 1945-ben házasodott össze Harriet Davidsonnal. Egy fiuk született, Peter Manning Hershey.
Alfred D. Hershey 1997. május 22-én halt meg szívbetegsége következtében, 88 éves korában.
Források[szerkesztés]
- Alfred D. Hershey – Biographical NobelPrize.org
- Alfred D. Hershey Notable Names Database
- Franklin W. Stahl: Alfred Day Hershey (1908-1997) National Academy of Sciences
