Frederick Chapman Robbins

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frederick Chapman Robbins
Frederick C. Robbins 1954.jpg
Született 1916. augusztus 25.
Auburn
Elhunyt 2003. augusztus 4. (86 évesen)
Cleveland
Ország USA Egyesült Államok
Foglalkozása orvos, virológus
Iskolái Harvard Egyetem
Díjak orvostudományi Nobel-díj (1954)

Frederick Chapman Robbins (Auburn, 1916. augusztus 25.Cleveland, 2003. augusztus 4.) amerikai orvos, virológus. 1954-ben John Franklin Endersszel és Thomas Huckle Wellerrel megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert kidolgozta a gyermekbénulás vírusának szövettenyészetben való szaporításának módszerét. Munkája később lehetővé tette, hogy Albert Sabin és Jonas Salk vakcinát hozzon létre a kórokozó ellen.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frederick C. Robbins az alabamai Auburnban született 1916. augusztus 25-én. Apja William J. Robbins botanikaprofesszor, anyja Christine Robbins (lánykori nevén Chapman) szintén botanikus volt. Apja 1928-ban kétéves párizsi munkát kapott, Frederick és két fivére pedig eközben a Genfi-tó partján fekvő Sellig Intézetben, egy bentlakásos iskolában tanult. 1932-ben beiratkozott a Missouri Egyetemre, ahol 1936-ban artium baccalaureus fokozatot szerzett. Vegyészmérnöknek készült, de meggondolta magát és elvégezte a Missouri Egyetem kétéves orvosi kurzusát is. Egyetemi képzése idején belépett a tartalékos tisztképző programba és sokat sportolt, kedvenc sportága a lovaspóló volt. 1938-ban beiratkozott a Harvard orvosi szakára, 1940-ben pedig megkapta orvosi diplomáját. A Bostoni Gyermekkórház bakteriológus rezidenseként dolgozott 1942-ig, amikor az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, Robbins pedig bevonult a hadseregbe.

Robbins a háború alatt orvosként, egy víruslaboratórium vezetőjeként szolgált Észak-Afrikában és Olaszországban. Munkája során főleg fertőző hepatitiszben, tífuszban és Q-lázban megbetegedett katonákkal foglalkozott és az utóbbi betegségről jelentős cikket tett közzé 1946-ban. Leszerelésekor őrnagyi rangban volt és megkapta a Kiváló Szolgálat Bronzcsillagát.

Kutatásai a poliovírussal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Robbins visszatért Bostonba, ahol rezidentúráját 1948-ban fejezte be. Elnyert egy hároméves kutatói ösztöndíjat; ezt az időt John F. Enders bostoni laboratóriumában a gyermekbénulás vírusának kutatásával töltötte. Enders és munkatársa, Thomas Weller korábban próbaképpen poliovírust adott humán embrionális bőr- és izomsejtek tenyészetéhez és sejtmentes felülúszót egerekbe injektálták, amik ezután a paralízis tüneteit mutatták. Robbins ezzel a technikával gyermekbénulásos esetekből izolálta a vírust. Az első publikáció után a módszert több más hasonló vírusra (mumpsz, herpes simplex és vaccinia) is kiterjesztették. A csoport három kutatója, Enders, Weller és Robbins 1954-ben megkapta az orvostudományi Nobel-díjat.

Robbins a laboratóriumban ismerkedett meg Alice Nortroppal (akinek apja, John H. Northrop 1946-ban nyerte el a kémiai Nobel-díjat) is, akit hat hónappal később feleségül kért. Két lányuk született, Alice Christine és Louise Enders.

Későbbi pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952-ben Robbins elfogadta a clevelandi városi kórház gyermekgyógyászati osztályának vezetését és ugyanakkor a városban a Case Western Reserve University-n a pediátria professzora is lett. 1966-ban őt nevezték ki az egyetem orvosi karának dékánjává. 1980-ban, 65 évesen visszavonult az egyetemről, de elvállalta az Amerikai Tudományos Akadémia Orvostudományi intézetének elnöki posztját. 1985-ben, mikor elnöki megbízatása lejárt, Washingtonból visszaköltözött Clevelandba mint professor emeritus. Tevékenységének fókusza HIV-kutatás és a Western Reserve Egyetem ugandai kollaborációjának beindítása volt.

Robbins a fentieken túl elnöke volt az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaságnak, a Gyermekgyógyászati Kutató Társaságnak, az USA Kongresszusának tudományos tanácsadói testületének, a NASA Élettudományok Stratégiai Tervezési Bizottságának és a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet gyermekbénulás kiirtását célul tűző bizottságának.

Frederick Robbins 2003. augusztus 4-én hunyt el Clevelandban, 86 éves korában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]