John B. Gurdon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sir John Gurdon
John Gurdon Cambridge 2012.JPG
John Gurdon 2012-ben a cambridge-i egyetemen
Születéskori neve John Bertrand Gurdon
Született 1933október 2. (80 éves)
Nemzetisége Brit
Foglalkozása biológus
Iskolái Christ Church
Díjak Copley-érem (2003), Lasker-díj (2009), Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (2012)

Sir John Gurdon weboldala

Sir John Bertrand Gurdon (1933. október 2.) brit biológus, kutató. Hírnevét a szomatikus sejtek maganyagának transzplantációja[1][2][3] és a klónozás terén végzett kutatásaival alapozta meg.[4][5][6][7] Eredményeiért 2009-ben megkapta a Lasker Award kitüntetést, majd 2012-ben Jamanaka Sinja japán kutatóval megosztva megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat azért a felfedezésért, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké (őssejtekké), amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható.[8]

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gurdon az Eton College-ban végezte tanulmányait, ahol évfolyama 250 hallgatója közül az utolsó volt biológiából, és a többi tárgyból is a gyengébbek közé tartozott. Az egyik értékelésébe ezt írták: „Azt hiszem, tudós akar lenni, de jelenlegi eredményei alapján ez teljesen nevetséges.” Gurdon később megtartotta és bekereteztette ezt az értékelést és egy interjúban elmondta: „Amikor problémáim vannak, például egy kísérlet nem sikerül, ami elég gyakran előfordul, akkor jó, hogy emlékeztet valami arra, hogy talán nem is vagyok olyan jó ebben a szakmában és talán ennek a tanárnak volt igaza.[9]

Egyetemi tanulmányait az Oxfordi Egyetem Christ Church kollégiumában végezte, ahol előbb görög-latin szakos volt, de később átnyergelt zoológiára. Doktori fokozatához a Xenopus nemzetséghez tartozó békákon végzett tanulmányokat a sejtmagátültetés területén.[10] Témavezető professzora Michael Fischberg volt. Posztdoktorális tanulmányait a kaliforniai California Institute of Technology-en végezte,[11] majd visszatért Nagy-Britanniába, ahol 1962 és 1971 között az Oxfordi Egyetem Zoológiai Tanszékén tanított.

Kutatói karrierjének jelentős részét azonban a Cambridge-i Egyetemen töltötte, először a molekuláris biológiai laborban (1971-1983), majd visszatért a Zoológiai Tanszékre (1983-tól napjainkig). 1989-ben alapító tagja volt a sejt- és rákkutatással foglalkozó Wellcome/CRC Institute for Cell Biology and Cancer intézetnek, 2001-ig a szervezet elnöke volt. 1991 és 1995 között a bioetikai kérdésekkel foglalkozó Nuffield Council on Bioethics tagja volt. 1995 és 2002 között a Cambridge-i Egyetemen a Magdalena College vezetője volt.

Kutatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sejtmagátültetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban az Oxfordi Egyetemen Gurdon sikerrel klónozott egy, a Xenopus nemhez tartozó békaporontyot a testi, más néven szomatikus sejtekből származó sejtmag átültetésével.[12][13] Munkája továbbvitte a Briggs és King által 1952-ben elért eredményeket, akik az embrionikus csíralemezből vett sejtmagokat ültettek át.[14] Gurdon azonban még nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy a sejtmag egy teljesen differenciálódott, testi sejtből származott. Ezt csak 1975-ben a bázeli Immunológiai Intézetben dolgozó kutatócsoportnak sikerült elérni.[15] A svájci kutatók egy antitesteket előállító (teljesen kifejlett) limfocita sejtmagját ültették át egy petesejtbe és végül egy élő békaporontyokat tudtak előállítani.

Gurdon kísérletei nagy visszhangot keltettek a tudományos világban, az általa kifejlesztett módszerek és eszközök még ma is használatosak. Bár a „klón” kifejezést[16](az ógörög κλών alapján) már a 20. század kezdetétől használták, de csak növénytermesztési vonatkozásban. 1963-ban a brit J. Haldane biológus használta első alkalommal állatokkal kapcsolatban, amikor Gurdon eredményeiről írt.

Hírvivő RNS[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gurdon és kollégái voltak az elsők között, akik a Xenopus nemhez tartozó békákat, illetve a belőlük származó petesejteket használtak a hírvivő RNS-el kapcsolatos kutatásaik során,[17] amikor a fehérjeszintézisre vonatkozó információs átadását és a fehérjék szerepét vizsgálták.

Sejtdifferenciálódás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gurdon jelenlegi kutatásai a sejtdifferenciálódásra irányulnak, többek között a sejtek differenciálódásának folyamatát beindító sejtközi folyamatokra. Másik kutatási területe a sejtmagátültetési kísérletekben a sejtmag átprogramozásának mechanizmusai, többek között a hiszton változatok szerepének feltárása[18][19] és a DNS demetilációja (ami a gének újraaktiválásához szükséges).[20]

Politikai és vallási nézetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012-ben egy interjúban[21] a következő nyilatkozatot tette: „Politikai téren középutas nézeteim vannak, egyetlen dolgot ellenzek csak, mégpedig azokat az embereket, akik nem dolgoznak és azt hiszik, hogy az államnak kell támogatni őket. Nagyon tisztelem azokat, akik sokat dolgoznak az életben és jelentős a hozzájárulásuk. Vallási téren, apám minden vasárnap reggel elvitt minket a templomba és én támogatom az egyház tevékenységét. Vallási nézetek terén azonban inkább agnosztikusnak mondanám magam arra alapozva, hogy „nincs tudományos bizonyítéka egyik oldalnak sem”. Időnként azért előadásokat tartok teológushallgatóknak is. Nem hiszem, hogy az agnosztikus pozíció tarthatatlan lenne, személy szerint erősen támogatom azt, amit az egyház végez, de a tény, hogy nem tudom bizonyítani azt, amiben hiszünk, jó alapot ad arra, hogy agnosztikusnak hívjanak. Richard Dawkins nézetei igen szélsőségesek, de ez jó televíziós személyiséggé teszi, nem sokkal utánam volt az egyetemen és Tinbergen alatt dolgozott, felkelti az emberek érdeklődését a tudomány felé és ez jó dolog, bár nem értek egyet a vallásról kialakított nézeteivel.

Díjak és kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1971-ben beválasztották a brit Royal Society tagjának. 1995-ben lovagi címet kapott. 2004-ben a részben általa alapított és 2002-ig általa vezetett Institute for Cell Biology and Cancer sejt- és rákkutatással foglalkozó intézetet tiszteletére átnevezték Gurdon Institute-nak.[22] Pályafutása során számtalan díjat és kitüntetést kapott, többek között 2009-ben az Albert Lasker Basic Medical Research Award-ot.

Nobel-díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012. október 8-án jelentette be a Svéd Tudományos Akadémia, hogy a 2012-es orvosi Nobel-díjat megosztva ítélték oda Gurdonak és a Jamanaka Sinjának, azért a felfedezésért, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható.[23]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. doi:10.1073/pnas.1337135100
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  2. (2006.) „From Nuclear Transfer to Nuclear Reprogramming: The Reversal of Cell Differentiation”. Annual Review of Cell and Developmental Biology 22, 1–22. o. DOI:10.1146/annurev.cellbio.22.090805.140144. PMID 16704337.  
  3. doi:10.1126/science.1160810
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  4. (2009.) „The birth of cloning: An interview with John Gurdon”. Disease Models and Mechanisms 2 (1–2), 9–10. o. DOI:10.1242/dmm.002014. PMID 19132124.  
  5. (2008.) „Sir John Gurdon: Godfather of cloning”. The Journal of Cell Biology 181 (2), 178–179. o. DOI:10.1083/jcb.1812pi. PMID 18426972.  
  6. (2003.) „John Gurdon”. Current biology : CB 13 (19), R759–R760. o. DOI:10.1016/j.cub.2003.09.015. PMID 14521852.  
  7. (2000.) „Not a total waste of time. An interview with John Gurdon. Interview by James C Smith”. The International journal of developmental biology 44 (1), 93–99. o. PMID 10761853.  
  8. The Nobel Prize in Physiology or Medicine – 2012 Press Release. Nobel Media AB, 2012. október 8
  9. Collins, Nick. „Sir John Gurdon, Nobel Prize winner, was 'too stupid' for science at school”, 2012. október 8. (Hozzáférés ideje: 2012. október 9.) 
  10. Gurdon, John (1961), Studies on nucleocytoplasmic relationships during differentiation in vertebrates, University of Oxford, <http://www.theses.com>
  11. Rodney Porter Lectures: Biography
  12. doi:10.1038/182064a0
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  13. (1962.) „The developmental capacity of nuclei taken from intestinal epithelium cells of feeding tadpoles”. Journal of embryology and experimental morphology 10, 622–640. o. PMID 13951335.  
  14. Robert Briggs and Thomas J. King (1952. május 1.). „Transplantation of Living Nuclei From Blastula Cells into Enucleated Frogs' Eggs”. Proc Natl Acad Sci U S A. 38 (5), 455–463. o. DOI:10.1073/pnas.38.5.455. PMID 16589125.  
  15. Wabl, Matthias, Louis DuPasquier (1975. december 26.). „Lymphocytes of the toad Xenopus laevis have the gene set for promoting tadpole development.”. Science 190 (4221), 1310-2. o. PMID 1198115. Hozzáférés ideje: 2012. október 11.  
  16. doi:10.1038/45429
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  17. doi:10.1038/233177a0
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  18. doi:10.1073/pnas. 1000599107
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  19. doi:10.1038/emboj.2011.144
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  20. doi:10.1038/ncb1176
    This citation will be automatically completed in the next few minutes. You can jump the queue or expand by hand
  21. Johnny Michael: John Gurdon on ethics, politics, religion, and anti-theism. upublish.info, 2012. október 11
  22. The Gurdon Institute. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  23. The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2012. NobelPrize.org, 2012. október 8. (Hozzáférés: 2012. október 8.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a John Gurdon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz John B. Gurdon témájú médiaállományokat.