Otto Heinrich Warburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otto Heinrich Warburg

Otto Heinrich Warburg (Freiburg, 1883. október 8.Berlin, 1970. augusztus 1.) német biokémikus a sejtlégzés terén elért kiemelkedő munkájáért 1931-ben megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

Iskolái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Berlini Egyetemen szerzett kémiából diplomát 1926-ban, majd Heidelbergben 1911-ben szerzett orvosi diplomát.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hírnevét a különböző petesejtek anyagcseréjének tanulmányozásával alapozta meg. Az 1920-as évek elejétől kezdett foglalkozni a sejtlégzéssel. Az élő szervezetekben levő sejtek oxigénfogyasztását vizsgálva bevezette a manometriát (a gáznyomás változásának mérését), amellyel az élő szövetmetszetek oxigén felvételének sebességét követte nyomon. Az aktív sejtalkotók vizsgálata során derített fényt a citokrómok szerepére. Ezekben az enzimekben a vastartalmú hem csoport ugyanúgy köti meg a molekuláris oxigént, mint a vér festékanyaga a hemoglobin.

1931-ben azért is kapta az orvosi Nobel-díjat, mert megállapította, hogy a rákos sejtek egy oxigént nem használó állapotból egy oxigént használó állapotba mennek át, amely egy savas környezetnek köszönhető, ami a sejteket körülveszi.

Könyvei, publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Stoffwechsel der Tumoren (1926)
  • Katalytische Wirkungen der lebendigen Substanz (1928)
  • The Metabolism of Tumours (1931)
  • Schwermetalle als Wirkungsgruppen von Fermenten (1946)
  • Wasserstoffübertragende Fermente (1948)
  • Mechanism of Photosynthesis (1951)
  • Entstehung der Krebszellen (1955)
  • Weiterentwicklung der zellphysiologischen Methoden (1962)
  • The Prime Cause and Prevention of Cancer (1966)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]