Kálium-cianid

Kálium-cianid
Azonosítók
CAS-szám	[151-50-8]
EINECS-szám	205-792-3
RTECS szám	TS8750000
Tulajdonságok
Kémiai képlet	KCN
Moláris tömeg	65,12 g/mol
Sűrűség	1,52 g·cm-3
Olvadáspont	634 °C
Forráspont	1625 °C
Oldhatóság (vízben)	716 g·l-1 (25 °C)
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−131,5 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	127,8 J·K–1.mol–1
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)
R mondatok	R26/27/28, R32, R50/53
S mondatok	(S1/2), S7, S28, S29, S45, S60, S61
LD50	8,5 mg/kg (egér, szájon át) 5 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Azonos anion	Nátrium-cianid
Rokon vegyületek	Hidrogén-cianid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A kálium-cianid (képlete KCN) egy szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója. Erős méreg. Fehér színű, kristályos vegyület. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 71,6 g oldódik. Higroszkópos vegyület, levegőn elfolyósodik. Az aranybányászatban és szerves kémiai szintéziseknél alkalmazzák.

Kémiai tulajdonságai

Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat erősen lúgos kémhatású. A levegő nedvessége és szén-dioxidja hatására hidrogén-cianid szabadul fel belőle. Emiatt keserűmandulára emlékeztető szaga van.

$\mathrm{2 \ KCN + H_2O + CO_2 \rightarrow 2 \ HCN + K_2CO_3}$

Víz hatására lassan a hangyasav káliumsójává alakul.

$\mathrm{KCN + 2 \ H_2O \rightarrow HCOOK + NH_3}$

Ha levegőn hevítik, oxidálódik. Ha kénnel olvasztják össze, kálium-rodaniddá alakul. A kálium-cianid oldat számos fémet, például az aranyat és az ezüstöt komplex cianidok képződése közben old.

Élettani hatása

A kálium-cianid igen erős méreg, a sejtlégzést bénítja. A bőrre kerülve fekélyeket okozhat. Súlyos mérgezést okozhat a kálium-cianidból könnyen felszabaduló hidrogén-cianid belégzése is.

Előállítása

Hidrogén-cianidból állítják elő kálium-hidroxiddal való közömbösítéssel.

$\mathrm{HCN + KOH \rightarrow KCN + H_2O}$

Felhasználása

A kálium-cianidot főként az arany kőzetekből való kioldására használják. Az aranytartalmú kőzetet porrá törik. A kőzetben található arany levegő jelenlétében kálium-cianid hatására komplex vegyületté, kálium-arany cianiddá alakul. Ez a vegyület vízben feloldódik, az arany így elválasztható a kőzettörmeléktől. Felhasználják szerves kémiai szintéziseknél is.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia