Kálium-cianid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-cianid
Kaliumcyanid.jpg
Potassium-cyanide-phase-I-unit-cell-3D-SF.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 151-50-8
EINECS-szám 205-792-3
RTECS szám TS8750000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KCN
Moláris tömeg 65,12 g/mol[1]
Sűrűség 1,52 g·cm-3[1]
Olvadáspont 634 °C[1]
Forráspont 1625 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 716 g·l-1 (25 °C)[1]
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−131,5 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
127,8 J·K–1.mol–1
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R26/27/28, R32, R50/53[1]
S mondatok (S1/2), S7, S28, S29, S45, S60, S61[1]
LD50 8,5 mg/kg (egér, szájon át)
5 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos anion Nátrium-cianid
Rokon vegyületek Hidrogén-cianid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-cianid (képlete KCN) egy szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója. Erős méreg. Fehér színű, kristályos vegyület. Vízben jól oldódik, 100 g vízben 71,6 g oldódik. Higroszkópos vegyület, levegőn elfolyósodik. Az aranybányászatban és szerves kémiai szintéziseknél alkalmazzák.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vizes oldatban hidrolizál, emiatt az oldat erősen lúgos kémhatású. A levegő nedvessége és szén-dioxidja hatására hidrogén-cianid szabadul fel belőle. Emiatt keserűmandulára emlékeztető szaga van.

\mathrm{2 \ KCN + H_2O + CO_2 \rightarrow 2 \ HCN + K_2CO_3}

Víz hatására lassan a hangyasav káliumsójává alakul.

\mathrm{KCN + 2 \ H_2O \rightarrow HCOOK + NH_3}

Ha levegőn hevítik, oxidálódik. Ha kénnel olvasztják össze, kálium-rodaniddá alakul. A kálium-cianid oldat számos fémet, például az aranyat és az ezüstöt komplex cianidok képződése közben old.

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálium-cianid igen erős méreg, a sejtlégzést bénítja. A bőrre kerülve fekélyeket okozhat. Súlyos mérgezést okozhat a kálium-cianidból könnyen felszabaduló hidrogén-cianid belégzése is.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidrogén-cianidból állítják elő kálium-hidroxiddal való közömbösítéssel.

\mathrm{HCN + KOH \rightarrow KCN + H_2O}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálium-cianidot főként az arany kőzetekből való kioldására használják. Az aranytartalmú kőzetet porrá törik. A kőzetben található arany levegő jelenlétében kálium-cianid hatására komplex vegyületté, kálium-arany cianiddá alakul. Ez a vegyület vízben feloldódik, az arany így elválasztható a kőzettörmeléktől. Felhasználják szerves kémiai szintéziseknél is. Egyes kivégzéseknél kénsavval kezelve hidrogén-cianidot állítanak elő, ezzel a gázzal végzik ki az elítéltet.[forrás?]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h A kálium-cianid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 20. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. Kálium-cianid (ChemIDplus)