Hangyasav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Hangyasav | |
|---|---|
  |
|
| IUPAC név | Methanoic acid |
| Más nevek | Hydrogen carboxylic acid Formylic acid Aminic acid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| SMILES | O=CO |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CH2O2 HCOOH |
| Moláris tömeg | 46,0254 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 1,22 g/mL, folyadék |
| Olvadáspont |
8,4 °C |
| Forráspont |
100,8 °C |
| Oldhatóság (vízben) | elegyedik |
| Savasság (pKa) | 3,75 |
| Viszkozitás | 1.57 cP (26 °C) |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A hangyasav a legegyszerűbb karbonsav. Képlete: CH2O2, vagy HCOOH.
A természetben megtalálható a hártyásszárnyú rovarok harapásaiban és csípéseiben, beleértve a méheket és a hangyákat, valamint fontos égési terméke az átlagtól eltérő üzemanyagú autóknak, amelyek metanollal működnek (vagy etanollal, ha vízzel szennyeződnek) és benzinnel vannak keverve. Nevét onnan kapta, hogy először hangyák desztillálásával jutottak hozzá. Bázisokkal vagy észterekkel való semlegesítése után sót képez, amelyet formiátnak hívnak. A formiát ion képlete: HCOO-.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tulajdonságai
A hangyasav keveredik a vízzel, mivel erősen poláros, és oldható a szénhidrogénekkel. A hangyasav inkább hidrogénkötésekből áll, mint külön molekulákból. Ez okozza a folyékony halmazállapotot a gáz halmazállapot helyett. A hangyasav sokban hasonlít a többi karbonsavra, egyedi az alkénekkel való reakciókészségében. Ez a kettő észterformiátokat alkot. Viszont bizonyos savakkal, beleértve a kénsavat és a hidrogén-fluor savakat, a Koch reakció indul be.
[szerkesztés] Előállítás
A hangyasavat általában más reakciók melléktermékeként állítják elő, főleg az ecetsavnál. Azonban ez az előállítási módszer már nem fedezi a mai hangyasav szükségletet. Metanol és szén-monoxid találkozásakor egy erős bázis jelenlétében, egy hangyasav származék, a metil-formiát jön létre.
CH3OH + CO → HCOOCH3
A gyártásban ezt a reakciót folyadék halmazállapotban végzik el, magas nyomáson. A reakció környezeti feltételei 80 °C és 40,5 bar. A legtöbbször használt bázis a nátrium-metoxid. A metil-formiát hidrolízise hangyasavat eredményez:
HCOOCH3 + H2O → HCOOH + CH3OH
Azonban a metanol közvetlen hidrolízise hatalmas mennyiségű vizet és energiát vesz igénybe, ezért egy közvetett előállítási módszert szoktak alkalmazni. A metil-formiátot ammóniával reagáltatják, formamidet eredményezve. Ezután hidrolizálják a formamidet kénsavval, hogy hangyasavat kapjanak:
HCOOCH3 + NH3 → HCONH2 + H2O HCONH2 + H2O + ½H2SO4 → HCOOH + ½(NH4)2SO4
Ezzel a módszerrel is van probléma, főleg az ammónium-szulfáttól való megszabadulás. Ezért mostanában energiatakarékosabb utakat keresnek az első megoldáshoz.
[szerkesztés] Felhasználás
A hangyasav fő használata a közéletben mint tartósítószer, és mint antibakteriális anyag. Szénára és takarmányra fecskendezve megállít bizonyos bomlási folyamatokat, megőrizve a tápanyagokat hosszabb ideig. Néha szalmonella baktérium megölésére is alkalmazzák.
[szerkesztés] Biztonság
Óvni kell a szemet és a bőrt a folyékony halmazállapotú hangyasavtól, vagy a koncentrált légnemű hangyasavtól. A bőrön égési nyomokat hagyhat, a szembe jutva pedig maradandó szemkárosodást okozhat. Belélegezve köhögést, égő érzést eredményezhet.Mivel szén-monoxid is jelen lehet a gáz halmazállapotában, mindig legyünk figyelmesek ha nagyobb mennyiségű gáz halmazállapotú hangyasav közelében tartózkodunk. A hangyasavat a test képes kiírtani a szervezetből, de már jegyeztek föl krónikus tüneteket. Állatkísérletek bizonyították, hogy mutagén, és közvetlen, nagy mennyiségű érintkezés máj és vese károsodást okozhat, vagy allergia alakulhat ki.
| Oxigéntartalmú szerves vegyületek | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
