Aldehid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az aldehidek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában egy vagy több formilcsoport (aldehidcsoport) talalható. A formilcsoport egy oxigénatomból, egy szénatomból és egy hidrogénatomból áll.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elnevezés
- A IUPAC szabályai szerint az aldehidek nevét a megfelelő szénatomszámú szénhidrogénből és az "-al" utótagból képezzük. Pl. a H2C=O aldehidnek a neve metanal, vagy a CH3-CH=O aldehid neve etanal.
- Az aldehidek köznapi (triviális) elnevezését annak a karbonsavnak a nevéből képezzük, amelyik az adott aldehid oxidációjából keletkezett. Pl. a H2C=O triviális neve formaldehid, a CH3-CH=O az acetaldehid.
- Ha elágazó láncú aldehidünk van akkor kiválasztjuk a leghosszabb szénláncot ami tartalmazza a -CHO-csoportot, és a számozást a formilcsoport szénatomjával kezdjük. CH3(CH3)-CH-CH2-CH(CH2-CH3)-CH=O szerkezetű aldehid neve 2-etil-4-metil-pentanal, igaz hogy a szerkezetében a leghosszabb szénlánc egy hexán de ez nem tartalmazza a -CH=O-csoporot.
[szerkesztés] Osztályozás
Az aldehidek, a formilcsoporthoz kapcsolodó szénhidrogéngyök természete szerint lehetnek:
- Alifásak:
-
- telített: CH3-CH2-CH2-CH=O (butanal vagy butiraldehid)
- telítetlen: CH2=CH-CH=O (akrilaldehid vagy akrolein)
- Aromások: C6H5-CH=O (benzaldehid)
- Vegyesek: C6H5-CH2-CH=O (fenil-acetaldehid)
[szerkesztés] Izoméria
Az aldehidek izomérek a ketonokkal (keton: hasonló oxovegyület az aldehidhez, azzal a különbséggel, hogy a C=O csoport a lánc közben található nem a lánc végén, pl.: CH3-C=O-CH3, aceton) és a telítetlen alkoholokkal (pl.: CH2=CH-CH2-OH, propén-3-ol).
[szerkesztés] Előállítási módszerek
Az aldehidek előállíthatók:
- a primér alkoholok enyhe oxidaciójával (K2Cr2O7 katalizátor jelenlétében kénsavas közegben):
CH3-CH2-OH + [O] --->>> CH3-CH=O + H2O
etánol acetaldehid
- alkinek vízaddiciójával (Kucserov-reakció, H2SO4/HgSO4 katalizátor jelenlétében):
C2H2 + HOH --->>> [CH2=CH-OH] <<<--->>> CH3-CH=O acetilén instabil alkohol tautomerizáció acetaldehid


