Acetaldehid
| Acetaldehid | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | acetaldehyde |
| Más nevek | etanal |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [75-07-0] |
| SMILES | CC=O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C2H4O |
| Moláris tömeg | 44,05 g mol−1 |
| Megjelenés | színtelen, gyümölcsillatú folyadék |
| Sűrűség | 0,788 g cm−3 |
| Olvadáspont |
–123,5 °C |
| Forráspont |
20,2 °C |
| Oldhatóság (vízben) | korlátlan |
| Viszkozitás | ~0,215 (20 °C) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nagyon gyúlékony (F+) ártalmas (Xn)[1] rákkeltő kat. 3 |
| NFPA 704 |
4
3
2
|
| R mondatok | R12, R36/37, R40[1] |
| S mondatok | (S2), S16, S33, S36/37[1] |
| Lobbanáspont | −39 °C |
| Öngyulladás hőmérséklete |
185 °C |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon aldehidek | Formaldehid Propionaldehid |
| Rokon vegyületek | Etilén-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az acetaldehid vagy etanal (C2H4O vagy CH3CHO) gyúlékony, jellegzetes szagú szerves vegyület. A természetben az érett gyümölcsökben, a kávéban és a friss kenyérben fordul elő. A növények anyagcseréje során keletkezik. Ez az anyag okozza a másnaposságot (túlzott) alkoholfogyasztás után.
Tartalomjegyzék |
Tulajdonságai [szerkesztés]
Alacsony forráspontú (20 °C) folyadék, tehát már szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Hígított állapotban almára emlékeztető szagú gáz. Mutatja az ezüsttükörpróbát és a Fehling-reakciót. Instabil vegyület, leforrasztott üvegben tárolandó (mivel rögtön elpárologna).
Előállítása [szerkesztés]
Az acetaldehid többféle módon is előállítható. Laboratóriumi körülmények között etil-alkohol oxidációjával (pl. forró réz(II)-oxiddal) állítható elő.
- C2H5OH+CuO → CH3CHO+Cu+H2O
Az iparban a Wacker-eljárást használják. A Wacker-eljárás során az etilént (C2H4) habreaktorban oxidálják acetaldehiddé, a reagens palládium(II)-klorid (PdCl2) és réz (I,II)-klorid (CuCl és CuCl2) sósavas oldata. Az etilént a palládium-klorid víz jelenlétében acetaldehiddé oxidálja, miközben maga palládiummá redukálódik.
- C2H4 + H2O + PdCl2 → CH3CHO + Pd + 2HCl
A réz(II)-klorid oxidálja a palládiumot palládium(II)-kloriddá, miközben maga réz(I)-kloriddá redukálódik.
- Pd + 2CuCl2 → PdCl2 + 2 CuCl.
Az etilénnel együtt bevezetett oxigén a réz(I)-kloridot réz(II)-hidroxi-kloriddá (Cu(OH)Cl) oxidálja, ami a sósavval reagálva visszaalakul réz(II)-kloriddá.
- Cu(OH)Cl + HCl → CuCl2 + H2O.
Régebben acetilén (HC≡CH) hidratálásával gyártották. A hidratáció kénsavval végezhető el higany(II)-szulfát (HgSO4) katalizátor jelenlétében.
- HC≡CH + H2O → CH3-CHO
Mind az acetilén-hidratálás, mind a Wacker-eljárás során először vinil-alkohol (CH2=CH-OH) keletkezik, ami azonban, mint enol, azonnal átrendeződik a megfelelő oxovegyületté, acetaldehiddé.
- CH2=CH-OH → CH3-CHO
Felhasználása [szerkesztés]
A vegyiparban az acetaldehid az ecetsav, egyes észterek és más vegyületek gyártásának köztiterméke. 1989-ben, az USA-ban 336 000 tonnát gyártottak belőle.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
