Ammónium-szulfát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ammónium-szulfát
Ammonium sulfate.png
IUPAC-név Ammonium sulfate
Más nevek ammónium-szulfát (2:1);
diammónium-szulfát;
E517
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7783-20-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (NH4)2SO4
Moláris tömeg 132,14 g/mol
Megjelenés fehér, higroszkóp granulátum, vagy apró kristályok
Sűrűség 1,77 g/cm³ @ 50 °C (122 °F)
Olvadáspont 235–280 °C (elbomlik)
Oldhatóság (vízben) 70,6 g/100 mL (0 °C) és
103,8 g/100 mL (100 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás (nincsenek veszélyességi szimbólumok)
R mondatok (nincs)
S mondatok (nincs)
Rokon vegyületek
Azonos kation Ammónium-biszulfát
Ammónium-perszufát
Azonos anion Nátrium-szulfát
Kálium-szulfát
Rokon vegyületek Ammónium-vas-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az ammónium-szulfát, ((NH4)2SO4), egy szervetlen vegyület, melyet elsősorban műtrágyaként alkalmaznak. Az ammónia kénsavval alkotott sója. 21% nitrogént, és 24% ként (szulfát formájában) tartalmaz.

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ammónium-szulfát folyékony ammóniában, vagy alkoholban nem oldható. A vegyület gyengén higroszkóp, a levegőből (>81%-os relatív páratartalom mellett, 20 °C-on) vizet köt meg.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ammónium-szulfátot iparilag ammónia és kénsav reagáltatásával szintetizálják. Ammóniatartalmú szerves vegyületek gázzá alakítása során is nagy mennyiségben keletkezik. Ezt továbbtisztítva, majd kristályosítva nagy, sós ízű, rombos prizmákat kapunk. Ezek a kristályok vízben jól oldhatók.

Reakciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ammónium-szulfáthoz egy vízben oldható báriumsót öntenek és a keletkező Bárium-szulfát csapadéka válik le az oldatról. Ez a reakció az ún. Szulfát-ion kimutatására szolgál:

(NH4)2SO4 + BaCl2 = 2NH4Cl + BaSO4
(NH4)2SO4 + Ba(NO3)2 = 2NH4NO3 + BaSO4

Gyenge hő hatására bomlik:

(NH4)2SO4 → 2NH3↑ + H2SO4

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lúgos kémhatású talajok esetén műtrágyaként alkalmazzák. A talajba kerülve kénsav szabadul fel, mely csökkenti a talaj pH-értékét, valamint a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen nitrogén is jut a talajba.
  • A mezőgazdaságban elősegíti a különféle gombaölő, rovarirtó- és gyomirtó-szerek működését.
  • A különféle ammóniatartalmú vegyületek szintézisekor is alkalmazzák.
  • A biokémiában az ammónium-szulfátot a fehérjék tisztítására is használják.
  • Számos gyógyszerben megtalálható [2]
  • Az élelmiszeriparban elsősorban stabilizálószerként, pufferanyagként, valamint térfogatnövelőként alkalmazzák. Elsősorban pékárukban, és cukrászipari termékekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Az élelmiszerekben alkalmazott mennyiségek során nincs ismert mellékhatása.
  • Réztárgyakon gyors patinaképződést okoz.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]