Ammónium-peroxo-diszulfát
| Ammónium-peroxo-diszulfát | |
|---|---|
| Más nevek | Ammónium-perszulfát |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7727-54-0] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | (NH4)2S2O8 |
| Moláris tömeg | 228,20 g/mol |
| Megjelenés | fehér színű kristályok |
| Sűrűség | 1,98 g/cm3, 20 °C[1] |
| Olvadáspont |
120 °C (bomlik)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 620 g/l, 20 °C[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R8, R22, R36/37/38, R42/43[1] |
| S mondatok | (S2), S22, S24, S26, S37[1] |
| LD50 | 689 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Ammónium-tioszulfát Ammónium-szulfit Ammónium-szulfát |
| Azonos anion | Nátrium-peroxo-diszulfát Kálium-peroxo-diszulfát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az ammónium-peroxo-diszulfát vagy ammónium-perszulfát egy szervetlen só, a peroxo-dikénsav ammóniumsója. A képlete (NH4)2S2O8. Színtelen kristályokat alkot. Vízben jól oldódik. Higroszkópos vegyület. Erős oxidálószer.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Száraz állapotban stabil, de a nedves ammónium-perszulfát elbomlik. Bomlásakor oxigén fejlődik. Hevítés hatására szintén bomlik, ekkor ammónium-piroszulfáttá és oxigénné alakul. Vizes oldata savas kémhatású.
Erős oxidálószer. Az ezüst-nitrát oldatából fekete színű csapadékot, ezüst-peroxidot választ ki. Jódot szabadít fel a kálium-jodid oldatából. Ha tömény kálium-karbonát oldattal reagál, kálium-perkarbonát csapadék válik ki. Katalizátor jelenlétében a mangán(II)-vegyületeket permanganátokká oxidálja.
Előállítása [szerkesztés]
Az ammónium-szulfát anodikus oxidációjával állítható elő. Ekkor az ammónium-szulfát, hideg telített oldatát elektrolizálják, az elektród platinaháló. Az ammónium-peroxo-diszulfát az anódon keletkezik.
Felhasználása [szerkesztés]
Oxidálószerként, emellett a polimerizáció gyorsítására használják katalizátorként[1] a poliakrilamid-gélek készítésekor. Emellett a fényképészetben a negatívok gyengítésére és a fixírsó kimosására használják. Alkalmazzák hajszőkítő porokban is.[2]
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

