Kálium-peroxo-diszulfát
| Kálium-peroxo-diszulfát | |
|---|---|
| Más nevek | Kálium-perszulfát |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7727-21-1] |
| PubChem | 24412 |
| EINECS-szám | 231-781-8 |
| RTECS szám | SE0400000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | K2S2O8 |
| Moláris tömeg | 270,32 g/mol |
| Megjelenés | színtelen kristályok |
| Sűrűség | 2,48 g/cm3, 20 °C[1] |
| Olvadáspont |
körülbelül 100 °C-on bomlik[1] |
| Forráspont |
bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | 50 g/l, 20 °C[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[2] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R8, R22, R36/37/38, R42/43[2] |
| S mondatok | (S2), S22, S24, S26, S37[2] |
| LD50 | 802 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Ammónium-peroxo-diszulfát, Nátrium-peroxo-diszulfát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kálium-peroxo-diszulfát vagy kálium-perszulfát egy szervetlen vegyület, a peroxo-dikénsav káliumsója. A képlete K2S2O8. Színtelen, kristályos vegyület, kristályai rombos szerkezetűek. Vízben rosszul oldódik. Erős oxidálószer.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Levegőn állandó, de nedvesség hatására hidrolizál, kálium-hidrogén-szulfáttá alakul. Ha hevítik oxigén, fejlődik belőle. Erős oxidálószer, oxidálja a szelént, a tellúrt, az arzént. A hidrogén-halogenidekből halogént tesz szabaddá. Oxigént fejleszt, ha hidrogén-peroxiddal reagál. Katalizátor (például Ag+ ion) jelenlétében permanganátokká oxidálja a mangán(II)-sókat.
Előállítása [szerkesztés]
A kálium-perszulfát kálium-hidrogén-szulfátból állítható elő anodikus oxidációval. Ha ennek a vegyületnek az oldatát nagy áramsűrűség mellett elektrolizálják, az anódon kálium-peroxo-diszulfát keletkezik.
Felhasználása [szerkesztés]
A kálium-peroxo-diszulfátot fehérítőszerként használják. A szerves kémiában oxidálószerként szolgál. A fényképészetben a lemezen, illetve a filmen megmaradt, felesleges nátrium-tioszulfát eltávolítására használják. Az analitikai kémiában vegyszerként használják. Az emulziós polimerizációnál fontos szerepet játszik, mint iniciátor.[1]
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

