Hidrogén-fluorid

Hidrogén-fluorid
Általános
Magyar név	Hidrogén-fluorid
IUPAC név	Hydrogen fluoride
Egyéb nevek	Folysav
Képlet	$\mathrm{HF}\,\!$
Moláris tömeg	20,01 g/mol
Megjelenés	Színtelen, szúrós szagú gáz, folyadék
CAS-szám	[7664-39-3]
EINECS (EG) szám	231-634-8
EG-Index szám	009-002-00-6
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	0,968 kg/l (19,5 °C), folyadék
Oldhatóság vízben	Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont	−84 °C (190 K)
Forráspont	19,5 °C (293 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő	kJ/mol
Moláris hőkapacitás	J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Maró (C) Nagyon mérgező(T+)
R-mondatok	R26/27/28, R35
S-mondatok	(S1), (S2), S9, S26, S28, S36/37/39, S38, S45
Lobbanáspont	nem gyúlékony
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion	Fluoridok
Azonos kation	Hidrogén-klorid, Hidrogén-bromid, Hidrogén-jodid
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A hidrogén-fluorid (HF), régiesen fluor-hidrogén vagy folysav szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz.

Története

Schwankhardt figyelte meg azt a tényt, hogy a folypát és a kénsav elegye az üveget megmarja, és Scheele állapította meg 1771-ben azt, hogy a reakció során sav keletkezik. A savat később Gay-Lussac és Thénard tanulmányozta 1810-ben, ők még az oxigén (O₂) vegyületének hitték. Ampère állapította meg először, hogy a vegyület oxigéntől mentes.

Tulajdonságai

Színtelen, szúrós szagú, a levegőn füstölgő, folyékony halmazállapotú vegyület. Forráspontján H₄F₄ alakban asszociált molekulái magasabb hőmérsékleten is csak fokozatosan disszociálnak:

$\mathrm{H_4F_4 \Leftrightarrow 2H_2F_2 \Leftrightarrow 4HF}\,\!$

Vízben jól oldódik azeotrop eleggyé, miközben disszociál. Vizes oldata gyenge sav, sói a fluoridok. A fémeket a platina kivételével megtámadja, az ólom (Pb) és a réz (Cu) felületén tömör fluoridréteget hoz létre. A szilícium-dioxiddal (SiO₂) is reagál, szilícium-tetrafluoridot (SiF₄) és ebből hidrogén-[hexafluoro-szilikát(IV)]-ot (H₂[SiF₆]) képezve:

$\mathrm{SiO_2 + 2 \ H_2F_2 \Rightarrow SiF_4 + 2 \ H_2O}\,\!$

$\mathrm{SiF_4 + H_2F_2 \Rightarrow H_2[SiF_6]}\,\!$

A hidrogén-fluorid így a szilikátokat és az üveget is oldja. Belülről paraffinnal bevont üveg- vagy poli-vinil-klorid (PVC)-edényben tárolható. A vízmentes savat csak hűvös helyen, jól elzárt platinaedényben (Pt) szabad tárolni.

Előfordulása, előállítása

Előállítható elemeiből, de legegyszerűbben kalcium-fluoridból (CaF₂) kénsavval (H₂SO₄):

$\mathrm{CaF_2 + H_2SO_4 \Rightarrow 2 \ HF + CaSO_4}\,\!$

Felhasználása

Felhasználják

• üvegmaratásra,
• fluortartalmú vegyületek (például freon), műanyagok (például teflon) előállítására,
• a szilikátok analízisében.

Óvintézkedések

A hidrogén-fluorid belélegzése akár halálos is lehet, a bőrre cseppentve égési sérüléseket okoz, vagy akár csontig terjedő elhalást. Emellett, a bőrön keresztül felszívódva Ca-elvonó hatása miatt görcsöket okoz, szívbénulást eredményezhet. Természetesen ehhez nem elég egy csepp, de ujjunk végét belemártva a savba, már elég. Ha mégis kapcsolatba kerültünk vele, akkor a terápia mielőbbi kalcium-glukonát injekció az expozíció helyére, illetve 20%-os MgO-ból és glicerinből álló pasztával fedjük a bőrt.

Források

• A Pallas nagy lexikona