Howard Martin Temin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Howard Martin Temin
Született 1934. december 10.
Philadelphia
Elhunyt 1994. február 9. (59 évesen)
Madison
Ország Egyesült Államok Egyesült Államok
Foglalkozása genetikus, virológus
Iskolái California Institute of Technology
Díjak orvostudományi Nobel-díj (1975)

Howard Martin Temin (Philadelphia, 1934. december 10. - Madison, 1994. február 9.) amerikai genetikus, virológus. 1975-ben Renato Dulbeccóval és David Baltimore-ral megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült a reverz transzkripció felfedezéséért.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Howard Martin Temin 1934. december 10-án született Philadelphiában, zsidó családban. Apja Henry Temin ügyvéd, anyja Annette Temin (leánykori neván Lehman) volt. Howardnak volt egy bátyja (Michael Temin, ügyvéd) és egy öccse (Peter Temin, az MIT közgazdaságtanprofesszora). Az elemi és középiskolát Philadelphiában végezte. Már a középiskolában a biológiai kutatások felé fordult az érdeklődése, nyarait a Bar Harbor-i Jackson Laboratoryban és a philadelphiai Rákkutató Intézetben töltötte. 1951 és 1955 között a szülővárosához közel fekvő Swarthmore College-be járt, majd a BSc oklevél megszerzése után a California Institute of Technology-n folytatta tanulmányait. Még diákként kezdett dolgozni Renato Dulbecco laboratóriumában, ahol a csirkéket fertőző, onkogén Rous szarkóma-vírust (RSV) tanulmányozta, ebből a témából írta doktori értekezését is 1959-ben.

Tudományos munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PhD megszerzése után még egy évet maradt a CalTechen, majd 1960-től a Wisconsin-Madison Egyetem onkológiai tanszékén, adjunktusként kezdett dolgozni. Eleinte mostoha körülmények között végezte munkáját, laboratóriuma egy alagsorban volt és áthaladtak rajta az épület fűtőcsövei. 1964-ben aztán az egész tanszék új épületbe költözött. Itteni kísérletei alapozták meg későbbi elméletét, miszerint a DNS-vírusokhoz hasonlóan az RNS-vírusok is beépülhetnek a gazdasejt genomjába, ám előbb az RNS-ük DNS-sé íródik át. A molekuláris biológia akkori "centrális dogmája" szerint információ csak DNS-RNS-fehérje irányban halad a sejtekben és Temin elmélete nem talált sok követőre. 1970-ben azonban Temin felfedezte, hogy a Rous szarkóma-vírus egyik enzime, a reverz transzkriptáz képes RNS-ről DNS-t másolni. Tőle függetlenül az MIT-n dolgozó David Baltimore is izolálta az enzimet. Mint később kiderült, olyan világjárványokat okozó vírusokban is megtalálható az enzim, mint a HIV vagy a Hepatitis B vírus. A molekuláris biológia is számos technikában alkalmazza a reverz transzkriptázt.

Howard Temint a Wisconsin-Madison Egyetemen 1966-ban onkológiai, 1974-ben pedig a virális onkológia és sejtbiológia professzorává nevezték ki.

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Howard M. Temin 1975-ben David Baltimore-ral és Renato Dulbeccóval közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "a tumorvírusok és a sejtek genetikai anyag közötti kölcsönhatás felfedezéséért".

1974-ben orvosi alapkutatásért járó Lasker-díjban, 1992-ben pedig Nemzeti Tudományos Éremben részesült. Tagja volt az Amerikai Tudományos Akadémiának, az Amerikai Művézseti és Tudományos Akadémiának és a brit Royal Societynek. Szerkesztője volt a Journal of Cellular Physiology, Journal of Virology és a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratoknak.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Howard M. Temin 1962-ben házasodott össze a populációgenetikus Rayla Greenberggel. Két lányuk született, Sarah Beth és Miriam Temin.

Howard Temin hosszú ideig dolgozott a környezeti rákkeltő tényezők, és elsősorban a dohányzás visszaszorításáért. Még a Nobel-díj átadásán is megrótta azokat, akik közben dohányoztak.

1994. február 9-én, 59 évesen tüdőrákban (adenokarcinómában, amit nem dohányzás okoz) halt meg a wyomingi Madisonban.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]