Daniel Carleton Gajdusek

Daniel Carleton Gajdusek (1923. szeptember 9. – Tromsø, 2008. december 12.) magyar-szlovák származású amerikai fizikus és orvoskutató volt, aki 1976-ban Baruch S. Blumberggel megosztva kapta meg a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kurun végzett kutatásáért.

Fiatalsága

Gajdusek apja, Karol Gajdusek a szlovákiai Büdöskőről származott, anyai nagyszülei pedig Debrecenből emigráltak Amerikába. Az USA-beli Yonkersben éltek, itt született Daniel. 1943-ban diplomázott a New York-i Rochester Egyetemen, ahol matematikát, biológiát, kémiát és fizikát tanult. Doktori diplomát a Harvard Egyetemen szerzett 1946-ban. 1954-ben kezdte később Nobel-díjat érő kutatómunkáját Melbourneben a Walter és Eliza Hall Orvosi Kutatóintézetben.

Kuru

A kuru egy gyógyíthatatlan, degeneratív emberekben felfedezett agybetegség, ami a prionbetegségek egy formája.[1]

Bár ez a nézet nem általánosan elfogadott, kutatók szerint a betegséget a pápua új-guineai fore törzs terjesztette el kannibalizmusuk útján. A kuru pszichológiai és idegrendszeri változásokat okoz, amelyek végül halálhoz vezetnek. Törzsi ataxia jellemzi, melyet fejfájások előznek meg, valamint együttes végtagi fájdalmakkal és remegéssel jár. A klinikai stádium 12 hónapig tarthat, amit akár 20 éves tünetmentesség is megelőzhet.

Halála

Gajdusek 2008. december 12-én hunyt el a norvégiai Tromsøban 85 évesen kollégái látogatása közben.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Daniel Carleton Gajdusek című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások

• A Nobelprize.org hivatalos oldalán
• A Fizika Szemlében megjelent önéletrajzi vonatkozású emlékeiről szóló cikk