Amused to Death
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Roger Waters Amused to Death |
||||
| stúdióalbum | ||||
| Megjelent | 1992. szeptember 1. | |||
| Felvételek | 1988 – 1992 (?) | |||
| Stílus | Rock | |||
| Hossz | 72 perc 45 mp | |||
| Kiadó | Columbia Records | |||
| Producer | Roger Waters, Nick Griffiths, Patrick Leonard | |||
| Kritikák | ||||
| Roger Waters-kronológia | ||||
|
||||
Az Amused to Death Roger Waters harmadik szólóalbuma, amely 1992. szeptember 1-jén jelent meg.
Tartalomjegyzék |
Áttekintés[szerkesztés]
Vélemények szerint ez Waters legjobb szóló munkája, és a társadalommal legkritikusabb albuma a The Wall óta. Központjában a televízió romboló hatása és a tömegmédia áll. Az albumot Neil Postman könyve, az Amusing Ourselves to Death inspirálta, amely szintén egy kritika a televízióról és kultúrájáról.
Számok[szerkesztés]
- "The Ballad of Bill Hubbard" – 4:19
- "What God Wants, Part I" – 6:00
- "Perfect Sense, Part I" – 4:16
- "Perfect Sense, Part II" – 2:50
- "The Bravery of Being Out of Range" – 4:43
- "Late Home Tonight, Part I" – 4:00
- "Late Home Tonight, Part II" – 2:13
- "Too Much Rope" – 5:47
- "What God Wants, Part II" – 3:41
- "What God Wants, Part III" – 4:08
- "Watching TV" – 6:07
- "Three Wishes" – 6:50
- "It's a Miracle" – 8:30
- "Amused to Death" – 9:06
Az összes dalt Roger Waters szerezte.
Közreműködők[szerkesztés]
- Roger Waters – szintetizátor, basszusgitár, gitár, ének
- Jeff Beck – gitár az alábbi számokban 1, 2, 11, 12, 13, és szóló a 10. és 14. számban
- Rita Coolidge – ének
- Don Henley – ének a 11-es számban
- Michael Kamen – hangszerelés, karmester
- John Patitucci – basszusgitár és gitár
- Andy Fairweather-Low – akusztikus gitár, gitár, ének
- Geoff Whitehorn – gitár
- National Philharmonic Orchestra
- Marv Albert – ének
- Charles Fleischer – ének
- P.P. Arnold – ének
- Graham Broad – ütős hangszerek és dob
- Luis Conte – ütős hangszerek
- John Bundrick – orgona
- Denny Fongheiser – dob
- Jeff Porcaro – dob
- B.J. Cole – steel gitár
- Bruce Gaitsch – gitár
- Rick DiFonzo – gitár
- James Johnson – basszus gitár
- Kenneth Bowen – karmester
- John Dupree – hangszerelés, karmester, húros hangszerelés
- Doreen Chanter – ének
- Linsey Fiddmont – ének
- N'Dea Davenport – ének
- Natalie Jackson – ének
- Jon Joyce – ének
- Katie Kisoon – ének
- Lynn Fiddmont – ének
- Jim Haas – ének
- Private William "Bill" Hubbard (1888-1917) – Eighth Battalion of the Royal Fusiliers, City of London Regiment; dedicatee
- Alfred Razzel – hang; Royal Fusiliers
Listák[szerkesztés]
Album – UK
| Év | Pozíció |
|---|---|
| 1992 | 8 |
Album – Billboard (Észak-Amerika)
| Év | Lista | Pozíció |
|---|---|---|
| 1992 | The Billboard 200 | 21 |
Kislemez – Billboard (Észak-Amerika)
| Év | Dal | Lista | Pozíció |
|---|---|---|---|
| 1992 | What God Wants Pt. 1 | Billboard's Mainstream Rock | 2 |
|
||||||||||||||||||||||||||||

