William Gibson
| William Gibson | |
| Élete | |
| Született | 1948. március 17. Conway, Dél-Karolina, Amerikai Egyesült Államok |
| Szülei | http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Gibson |
| Pályafutása | |
| Irodalmi irányzat | Sci-fi |
| Első műve | Neurománc |
| Fontosabb művei | Neurománc |
| Hivatalos oldal | |
| IMDb = 0317218 | |
William Ford Gibson (Conway, Dél-Karolina, Amerikai Egyesült Államok, 1948. március 17.) amerikai-kanadai író. Jelenleg Kanadában, Vancouverben (British Columbia tartományban) él. Írói hírnevét az 1980-as évek közepén tudományos-fantasztikus irodalomban szerezte meg mára már kultikusnak számító regényével, a Neurománccal. Az ezredforduló utáni műveiben a tudományos-fantasztikus eszközök helyett inkább kortárs megoldásokat alkalmaz. Munkásságát egyedien részletdús, kifinomult ábrázolások, erőteljes víziók, szerteágazó és egymásba fonódó cselekményszálak és a technológiai-társadalmi kölcsönhatások több rétegű elemzése és újrafogalmazása jellemzi.
Tartalomjegyzék |
Korai évei [szerkesztés]
William Gibson a dél-karolinai Conwayben, egy folyóparti kisvárosban született, de gyermekkora nagy részét Virginia államban töltötte (Norfolkban, illetve Wytheville-ben). Apja különböző területeken folyó építőipari fejlesztések irányításával foglalkozott, ezért a család igen sűrűn változtatott lakóhelyet. 1954-ben Gibson apja balesetben elhunyt, ezután anyja vele együtt ismét Wytheville-be költözött. Középiskolás tanulmányait Gibson viszont már Tucsonban (Arizona állam), egy bentlakásos iskolában folytatta.
Újrakezdés Kanadában [szerkesztés]
Gibson 1966-ban, 18 éves korában elveszítette édesanyját is. Ezt követően abbahagyta tanulmányait, és belevetette magát a korszakra jellemző ellenkultúra világába. A vietnami háború idején, a katonai behívó elől a kanadai Torontóba szökött, ahol az 1960-as évek végéig maradt, és a hippi-szubkultúrák színes mindennapjait élte. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Deborah Jean Thompsonnal, akivel 1972-ben Vancouverbe költöztek és ott telepedtek le, gyermekeik is itt születtek. Gibson itt folytatta és fejezte be félbeszakadt tanulmányait: 1977-ben a University of British Columbia egyetemen angol irodalomból szerzett BA diplomát.
Művei [szerkesztés]
- Neuromancer (1984) / Neurománc (1992, ISBN 963-7632-05-0) (a trilógia I. kötete)
- Count Zero (1986) / Számláló nullára (1993, ISBN 963-7632-51-4) (a trilógia II. kötete)
- Mona Lisa Overdrive (1988) / Mona Lisa Overdrive (1994, ISBN 963-8353-57-0) (a trilógia III. kötete)
- Virtual Light (1993) / Virtuálfény (1995, ISBN 963-85291-6-4) (a trilógia I. kötete)
- Idoru (1996) / Idoru (1999, ISBN 963-85875-5-5) (a trilógia II. kötete)
- All Tomorrow's Parties (1999) / A holnap tegnapja (2006, ISBN 963-86936-2-2) (a trilógia III. kötete)
- Pattern Recognition (2003) / Trendvadász (2004, ISBN 963-549-129-8) (a trilógia I. kötete)
- Spook Country (2007) / Árnyvilág (2009, ISBN 978-963-9828-19-3) (a trilógia II. kötete)
- Zero History (2010) / Nyomtalanul (2010, ISBN 978-963-9828-61-2) (a trilógia III. kötete)
Egyéb művei:
- Agrippa (a book of the dead) (1982) (önéletrajzi emlékvers)
- Burning Chrome (1986) / Izzó króm (1995, ISBN 963-8353-63-5) (novellák)
- The Difference Engine (1990) / A gépezet (2005, ISBN 963-86936-0-6) (Bruce Sterlinggel)
- Distrust that Particular Flavor (2012) (válogatott esszék és cikkek)
Gibson 2012. augusztusa óta "The Peripheral" címen egy újabbb, kétféle jövőbeli síkban játszódó regényen dolgozik.[1]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- William Gibson hivatalos magyar honlapja
- William Gibson weboldala
- Larry McCaffery interjúja William Gibsonnal (magyarul)
- William Gibson archivált weblogja
- William Gibson Aleph rajongói oldal
- neuromancer.ca rajongói oldal
- IMDb adatlapja
- Interjú film Gibsonnal 1967-ből
- 2003-as interjú a CBC Bookclub-jában
- Tech Nation Interjú
- William Gibson: Sci-Fi Icon Becomes Prophet of the Present Interjú (2007) College Crier Online
Jegyzetek [szerkesztés]

