Mongólia gazdasága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kék Ég Torony (Хөх тэнгэр цамхаг) Ulánbátorban

Mongólia gazdasága a mezőgazdaságra és a bányászatra épül. Az ország gazdag ásványkincsekben (réz, szén, molibdén, ón, volfrám, arany). Az országban körülbelül 30 000 magánvállalkozás működik, melyeknek a nagy része a fővárosban található. A vidéki lakosság jelentőse része pásztorkodásból, illetve nomád pásztorkodásból él. Az egy főre eső GDP 2006-ban 2100 dollár volt, ami 2002-höz képest 7,5%-os növekedést jelentett. Mongólia teljes kőolajszükségletének 80%-át Oroszországból fedezi, amely igen függővé tette az országot.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaságban búzát, árpát, zöldségeket és görögdinnyét termesztenek, valamint szarvasmarhát, juhot, lovat, kecskét és tevét tenyésztenek.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ipari szektor a GDP 21,4%-át adja, szemben a mezőgazdaság 20,4%-os arányával. Az ipar legfontosabb ágai a mezőgazdasági termékek feldolgozását végzi (élelmiszeripar).

Tudomány, technológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es években, a rendszerváltás után Mongóliában elkezdték a tudományos élet fejlesztését. Több szomszédos ország (Kína, Dél-Korea) kutatási-fejlesztési vállalata telepedett meg Mongóliában.

Szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy piac Cecerlegben

Mongóliában számos telekommunikációs vállalat működik, amelyek üzemeltetik az internet, mobiltelefon rendszereket. A külföldről érkező befektetések segítségével több fontos főútvonalat újítottak fel az országban.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Mongolia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.