Mongólia címere

Mongólia címere egy sötétkék színű korong, rajta egy sárga, stilizált vágtató lóval, a lovas helyén a szojombó jelképpel. A korongot aranyszínű díszítés veszi körül, amelynek csúcsán három ékszer látható. A címer alsó részén a korábbi fogaskerék helyett a buddhisták egyik jelképét, az Élet Kerekét helyezték el.

Korábbi címerek

Nemzeti jelképek, címerek eleinte harci zászlókon voltak láthatóak, de ezek egyike sem tekinthető önálló címernek. A XX. század elején, Mongólia függetlenedésével keletkezett igény nemzeti jelképek megalkotására. A Mongol Népköztársaság 1924. november 25-én elfogadott első alkotmánya alapján a zászló közepén címerként a lótusz levélen álló szojombó jel volt látható.

Az 1940-ben elfogadott címer

Az 1940. júniusi alkotmány határozta meg Mongólia első igazi címerét. A címert mongol meander minta (kalapácsvonal) kerítette, alul az ország neve klasszikus mongol írással. A címeren látható az öt jellemző mongol állat, középen a legnagyobb becsben tartott ló, két oldalt zöldellő fű fölött tehén, kecske, birka és teve fejképe. A címer tetején vörös csillag látható.

A címeren 1941-ben a cirill betűs írásra való áttéréskor a klasszikus mongol feliratot a népköztársaság cirill kezdőbetűire cserélték

Az 1960 és 1991 között használt címer

A népköztársaság végleges címerét az 1960. július 6-án elfogadott új alkotmány rögzítette. Ezen a kerek pajzsot búzakalászok fogják körül, a címer tetején az ötágú vörös csillaggal, amiben a szojombó jel látható. A címer alját piros-kék-piros csíkos szalag öleli körbe, rajta a népköztársaság kezdőbetűivel: БНМАУ (Бүгд Найрамдах Монгол Ард Улс, magyarul: Mongol Népköztársaság). A szalag mögött az ipar jelképe, egy fogaskerék látszik. A középső mezőben alul sárga homoksivatag, fölötte a füves pusztát jelképező zöld sávon fehér botospányvás pásztor vágtat lován a sugarakat szóró nap felé. A nap alatt hótól fehér hegycsúcs, a háttérben kék ég látható.

Forrás

• Kara György. Mongólia. Panoráma. ISBN 963-243-062-X (1979)