Mongólia

Монгол Улс
(Mongol Uls)

Mongólia zászlaja

Mongólia címere

Nemzeti himnusz: Монгол улсын төрийн дуулал (Mongol ulszín törín dúlal)

Fővárosa

Ulánbátor

é. sz. 47° 55′, k. h. 106° 53′

Államforma

köztársaság

Vezetők

Államfő Cahiagín Elbegdordzs

Miniszterelnök Norovin Altanhujag

Hivatalos nyelv

Mongol

Függetlenség Kínától

kikiáltása 1921. július 11.

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 136

Becsült 3 041 142 fő (2010)

Rangsorban 136

Népsűrűség 1,94 fő/km²

GDP (IMF, 2007)

Összes 5,3 milliárd dollár (151)
PPP: 9,4 milliárd dollár (141.)

Egy főre jutó 1981 dollár (119^[1])
PPP: 3541 dollár

HDI (2007) 0.700 (114) – közepes

Földrajzi adatok

Terület 1 564 116 km²

Rangsorban 19

Víz 0,43%

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Mongol tugrik (MNT)

Nemzetközi gépkocsijel MGL

Hívószám 976

Internet TLD

.mn

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Államszervezet és közigazgatás
4 Népesség
5 Gazdaság
6 Közlekedés
7 Kultúra
8 Turizmus
9 Sport
10 Ünnepek
11 Kapcsolódó szócikkek
12 Források
13 További információk
- 13.1 Magyarul
- 13.2 Más nyelveken

Földrajz [szerkesztés]

Mongólia domborzati térképe

Domborzat [szerkesztés]

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak, északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

Jellegzetes mongol táj, Hövszgöl ajmag

Mongólia műholdas képe

Éghajlat [szerkesztés]

Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

Jak

Kétpúpú teve

Az ország túlnyomó része füves puszta, más néven sztyepp, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektár, az ország területének csupán 8,8%-a.

Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke)
szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea obovata), szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.)
szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), nyírfa (Betula platyphylla).
Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag)
szakszaul (Haloxylon ammodendron) Mongolul a 'gobi' köznév. Olyan száraz sztyeppet jelent, ahol a teve megél. Megkülönböztetik az igazi sivatagtól, ahol a teve nem él meg. A különbség a kívülálló számára nem mindig egyértelmű. Mongólia faunájának és különösen rovarvilágának úttörő jelentőségű, 1960-as évekbeli feltárása a magyar Kaszab Zoltán nevéhez fűződik.

Lásd még: Kategória:Mongólia állatvilága

Nemzeti parkjai [szerkesztés]

Altai Tavan Bogd (Таван богд) Nemzeti Park
Góbi Gurvanszajhan (Гурвансайхан) Nemzeti Park
Gorhi-Tereldzs (Горхи-Тэрэлж) Nemzeti Park - 66 km műúton Ulan-Bátorból. Egy hágó és kolostor.
Husztajn Nuruu (Хустайн нуруу) Nemzeti Park - Przewalski-ló élőhelye.
Hövszgöl-tó Nemzeti Park
Horgo-vulkán (Хорго) - Cagán-tó (Тэрхийн Цагаан нуур) Nemzeti Park
Dél-Altaj - Góbi Nemzeti Park
Tavan Bogd hegy (Таван богд уул) Nemzeti Park
Csambagarav Lul (angol átírásban: Tsambagarav Lul) Nemzeti Park - glaciális táj, hópárduc él itt.

Természeti világörökségei [szerkesztés]

Az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársasággal közös természeti világörökség az Uvsz Núr-medence, az Uvsz-tó lefolyástalan sós tó környéke.

Történelem [szerkesztés]

Ősi magalitok Mörön közelében

Bővebben: Mongol Birodalom

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nemsokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta és elfoglalta Mongóliát.

A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Ázsiai Lovashadosztály élén Ungern báró 1920-ban betört az országba és az elmozdított Bogdo Kán megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat és rövid időre 1921. március 13-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült fehérorosz anarchista hadseregét a Vörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak a Szovjetunió által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatásokba és a lámák tömeges kivégzésébe megközelítően 25-30 000 ember halt bele.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a második világháború elején 1939-ben elhárították Japán támadását a Halhin-goli csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongólia területén (amely ma is Kína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

A parlament ülésterme

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Demokrata köztársasag

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Pártok [szerkesztés]

1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Mongol Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást. Jelenleg, 2007. november 22. óta a Forradalmi Néppárt van kormányon.

Közigazgatási beosztás [szerkesztés]

Bővebben: Mongólia közigazgatása

Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 megyéje van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.


1. Arhangaj (Cecerleg) 2. Bajanhongor (Bajanhongor) 3. Bajanölgij (Ölgij) 4. Bulgan (Bulgan) 5. Darhan-Úl (Darhan) 6. Dornod (Csojbalszan) 7. Dornogovi (Szajnsand) 8. Dundgovi (Mandalgovi) 9. Góbi-Altaj (Altaj) 10. Góbi-Szümber (Csojr) 11. Hentij (Öndörhán)		12. Hovd (Hovd) 13. Hövszgöl (Mörön) 14. Orhon (Erdenet) 15. Övörhangaj (Arvajhér) 16. Ömnögovi (Dalandzadgad) 17. Szelenge (Szühebátor) 18. Szühebátor (Barún-Urt) 19. Töv (Dzúnmod) 20. Uvsz (Ulángom) 21. Dzavhan (Uljásztaj) 22. Ulánbátor (főváros)

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Bővebben: Mongólia hadereje

Népesség [szerkesztés]

Ulánbátor

A sztyeppén sokan laknak jurtában

Általános adatok [szerkesztés]

Népesség: 2 838 224 fő (2006. júliusi becslés)
Népsűrűség: 1,8 fő/km²
Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés)
Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés)
Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006)
Városi lakosság aránya: 62% (1999)
Írástudatlanság: 20% (1999)

Legnépesebb városok [szerkesztés]

Bővebben: Mongólia városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Hivatalos nyelv: mongol
Népek: halha mongol 78%, kazah 5%, dörbed mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)
Vallások: buddhista (lámaista) 50%, sámánhívő és keresztény 6%, muszlim 4%, felekezeten kívüli 40% (2004)
Írásrendszer: cirill ábécé