Szibériai jegenyefenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szibériai jegenyefenyő
Fiatal fa
Fiatal fa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Jegenyefenyő (Abies)
Fajsor: Balzsamfenyő (Balsamea)
Faj: Szibériai jegenyefenyő (A. sibirica)
Tudományos név
Abies sibirica
E.H.Wilson
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szibériai jegenyefenyő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai jegenyefenyő témájú kategóriát.

A szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica) Kelet-Ázsiából származó és dísznövényként Magyarországon is terjedő örökzöld; a jegenyefenyő nemzetség Balsamea (balzsamfenyő) fajsorának tagja.

Elterjedése, társulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ legészakabbra hatoló és ezzel legnagyobb elterjedési területű jegenyefenyője:

A kazah és kínai Altaj-hegységben, 1900–2350 m között

a nedvesebb részeken ezek mellett szibériai cirbolyával (Pinus cembra subsp. sibirica) is társul.

Társulásainak lombkoronaszintje zárt; alatta gyakran alig van cserje.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tornyos csúcsú, igen karcsú fa; magassága többnyire nem éri el a 35 m-t. Kérge szürkésbarna, sima, gyantahólyagokkal. Vesszői fényes szürkéssárgák, felül csaknem fehérek. A korona magasabb részein a 1,5–4 cm-es, felül világos-, alul szürkészöld tűk a tengely felső oldalán tömörülnek, lejjebb fésűszerűen két oldalra hajlanak.

Egylaki, külön porzós és külön termős virágokkal. Az 5–9,5 cm-es tobozok éretlenül fakózöldek, éretten világosbarnák; felleveleik rejtettek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fagyot kiválón tűri, de tűző napon tűlevelei könnyen megégnek. Magyarországon aszályos időben rendszeresen öntözni kell. Jóformán bármilyen talajon megél; a párás, nedves helyeket kedveli. A talaj szemcseösszetételére nem érzékeny, de a meszes, illetve egyéb okokból alkáli kémhatású talajokat nem kedveli. A száraz talajt és a pangó vizet egyaránt rosszul tűri.

Májusban virágzik; magjai szeptemberben érnek be.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fáját a többi jegenyefenyővel azonos módon hasznosítják.

Tűleveleiből gyógyhatású olajat (oleum pini sibericum) préselnek. Ezt inhalálva felső légúti fertőzések hatásainak könnyítésére, bőrbe dörzsölve reumás panaszok enyhítésére használják; emellett nyugtató, antibakteriális és vírusölő hatású.

Nemesített változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismertebb fajták:

  • Abies sibirica ’Alba’
  • Abies sibirica ’Candelabrum’
  • Abies sibirica ’Compacta glauca’
  • Abies sibirica ’Elegans’
  • Abies sibirica ’Glauca’
  • Abies sibirica ’Monstrosa’
  • Abies sibirica ’Parvula’
  • Abies sibirica ’Pendula’
  • Abies sibirica ’Pumila’
  • Abies sibirica ’Pyramidalis’
  • Abies sibirica ’Variegata’
  • Abies sibirica ’Viridis’

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]