Malév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MALÉV szócikkből átirányítva)
Malév
Malev Hungarian Airlines logo.png
IATA: MA  ICAO: MAH   Hívójel:
Adatok
Alapítás 1946
Megszűnés 2012. február 3.
(Az IATA visszavonta a repülési jogát, jelenleg felszámolás alatt áll.)
Szövetség oneworld
Bázisrepülőtér Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Flotta mérete 22 (a leálláskor)
Úticélok 50 (a leálláskor)
Törzsutas klub Duna Club

Igazgatóság Magyarország Budapest
Vezető Limburger Lóránt (mb. vezérigazgató)
Berényi János (elnök)
A Malév weboldala

A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) (IATA kódja MA, ICAO kódja MAH, hívójele Malev) felszámolás alatt álló közép-európai légi fuvarozó vállalat, Magyarország nemzeti légitársasága volt 1946–2012 között. 2012 elején 22 lízingelt repülőgéppel rendelkezett. A Malév betűszó a Magyar giközlekedési Vállalat cégnévből ered.

Igazgatósága Budapesten van, bázisrepülőtere a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér volt.

A Malév 33 országban képviselte magát képviseletek és vezérügynökök útján.[forrás?] A légitársaság járatain 2010-ben több mint 3 millió fizető utas repült. Ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat[1].

2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indít járatokat.[2] Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak.

2012. február 3-án 6:00-kor a Malév hivatalosan felfüggesztette a repülési tevékenységét, a bejelentés utáni órákban számos külföldi hírportál (többek között BBC, AFP, US Today) közölt elemzéseket a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokról [3][4][5].

A Malév utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, amely Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten.[6]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és még ugyanazon év augusztusában megérkezett a légitársasághoz az első öt, egyenként 21 személyes Li–2-es utasszállító repülőgép Romániából, valamint később egy háromszemélyes Po–2-es légitaxi, amelyet postai küldemények szállítására használtak. A polgári repülőtér a világháború előtt és rövid ideig utána is Budaörsön volt.

A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.

A Malév képviselete a Lurdy ház épületén belül
(Budapest, 1097, Könyves Kálmán körút 12-14.)
A Malév Petőfi Sándor utcában (Budapest) található utazási (Malév Air Tours) és jegyirodája
Il–18-as a repülőskanzenben, Ferihegyen

A légitársaság átalakulása után főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot Nyugat-Európába. Június 5-én leszállt az első menetrend szerinti gép Bécsben. Még ebben a hónapban megérkezett az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az AmszterdamBudapestKairó járat keretén belül. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban megszüntették a Budapest és a Szeged közötti járatot. 1963. szeptember 24-én a Budapest–Kairó járat lett az első, Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li–2-es típust és az új Il–14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagy része nem volt alkalmas. Az első Malév gép, amely átrepülte az Egyenlítőt, egy Il-18-as volt 1966. február 11-én, egy kormánydelegáció utazása során. 1979 végére a Ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt.

Tu–154B2-es, a ferihegyi emlékparkban
Ferihegy 2A, a MALÉV egykori bázisa
A Malév Boeing 737-800-as típusú HA-LOC lajstromjelű repülőgépe Ferihegyen, háttérben pedig a flotta új típusa, az Il-18-as korszak lezárulta óta első légcsavaros repülőgépe, a 72 férőhelyes Q400-as
Ferihegyi látkép 2000-ben. A képen látható egy, akkor még forgalomban lévő Malév Tu-154 B2 típusú repülőgép (hátul, balról a harmadik).
HA-LOA Boeing 737-700 leszállás közben

1968. december 22-én megérkezett a Malévhez az első sugárhajtású repülőgép, a szovjet Tu–134-es. A gép a HA-LBA lajstromjelet kapta. 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtettek, sokáig csak a szomszéd országokba. Az 1968-ban a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették. A Malév 1988. november 18-án megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gép egy – HA–LEC lajstromjelű – Boeing 737–200-as volt, 1988 novemberében. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER HA–LHA lajstromjellel ellátva. 1995 decemberében érkezett az első holland Fokker 70-es repülőgép, mellyel elkezdődött a Tu–134-es típus leváltása. Az utolsó Tu–154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból. A légitársaság 2003. február 7-én kezdte meg a régi Boeingek cseréjét az új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre. Ezek alkották 2012-ig a flotta gerincét.

2010-ben a Malév elnyerte a legjobb Kelet-Európai légitársaság díját a World Airline Award díjátadón, ami az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.[7]

A Malév 2006. november 22-én hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. április elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett. (Megjegyzendő azonban, hogy ezt megelőzően a SkyTeam szövetség felé érdeklődött a légitársaság a ČSA-Czech Airlines cseh társaságon keresztül, melyet végül nem követett szövetségi tagság.)

Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)

A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.

Közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban.[8]

Központi reptere a Ferihegyi repülőtér volt, de 2005 nyarától időszakosan már a Sármellék nemzetközi repülőtérről is üzemeltetett járatokat Stuttgartba, illetve a 2006 nyarától kezdve Berlin-Tegel is felkerült a charter menetrendbe. Ezenkívül a Debreceni nemzetközi repülőtérről is évek óta indított több célállomásra charter járatokat.

A törzsutasok számára a vállalat a Duna Club nevű programot működtette.

A Malév utolsó logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, mely Presser Gábor szerzeménye.

Gazdasági háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Abramovics Berezovszkij orosz üzletember irányítása alatt álló[9] AirBridge Zrt.-nek. Az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. átvállalta a Malévtól annak a Magyar Fejlesztési Banktól felvett 20 milliárd forintos hitelét, ennek fejében állami tulajdonban maradt a Malév márkanév, az egyik Boeing gépet birtokló Malco LLC és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték.[10]

2009 áprilisában az igazgatóság Martin Gausst nevezte ki a Malév vezérigazgatójának, akinek irányítása alatt a légitársaság az addigi legnagyobb, közel 50 milliárdos veszteségét volt kénytelen elkönyvelni [11]

2009-ben Abramovics kiszállt az AirBridge-ből, így annak többségi tulajdonosa Költő Magdolna, kisebbségi tulajdonosa és tényleges irányítója pedig az orosz Vnyesekonombank lett, üzemeltetésébe pedig beszállt az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság.[12]

2010. március 10-én a Vnyesekonombank kifizette azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amelyet az AirBridge által a 2007-ben állami tulajdonban maradó vagyontárgyak után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek fizetendő bérleti díjakra vállalt.[13][14] 11-én a Malév jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentették, és 26,82 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, amiből 25,36 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jegyzett, ezáltal a Malév többségi tulajdonosa ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt.

Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen.[15][16] A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.

Mivel az EU szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről.[17] 2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása esetén, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie. A kormány azonban nem tett érdemi lépéseket a Bizottság elvárásainak teljesítése érdekében.[18]

2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között; összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a Malévot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást.[19][20][21][22]

Befektető ilyen körülmények közt nem érkezett, az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki, a leállás rendezett formában történő levezénylésére. A beszállítók egymás után előre követelték a szolgáltatásuk ellenértékét, 2012. február 3-án hajnalban a Boeingeket lízingelő cég Tel-Avivban lefoglalta a MALÉV ott tartózkodó egyik gépét, mivel a társaság nem fizetett előre. A nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órakor repülési tevékenységét felfüggesztette, Boeing-flottájának nagy részét a bérbeadó ILFC amerikai lízingcég visszavitette az írországi Shannon repülőtérre.[23][24][25][26] „Szárnyakat adunk álmainknak” címmel 2012. február 7-én országos gyűjtésre való felhívást tett közzé a Közösség a Magyar Nemzeti Légitársaság Megőrzéséért civil kezdeményezés, melyben a magyar állampolgárok 1000 HUF-os tulajdonrész-jegyet vásárolhatnak, így nyújtva tőkét egy új légitársaság, a Magyar Nemzeti Légiforgalmi Vállalat, MANLÉV létrehozásához.[27][28]

2013. június 18-án Hende Csaba honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén kijelentette, hogy a Malév csődjének oka lehetett az a "finnyásság" is, hogy a légitársaság nem vállalta a magyar katonák missziós utaztatását, ezért charterjáratokkal helyettesítették a Malévot. Erre 2008 és 2012 között 5,2 milliárd forintot fizetett ki a honvédség.[29]

Code-share partnerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Malév európai úticéljai.

██ Saját úticélok

██ Code-share úticélok

A Malév code-share megállapodást kötött az alábbi légitársaságokkal:

Légiflotta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Malév a 2003-ban megkezdett programján belül lecserélte klasszikus Boeing 737-esekből álló gépparkját az új generációs (NG) 737-es repülőgépekre. A Malév akkoriban a világ egyik legfiatalabb flottájával rendelkezett. Az első Boeing 767–300ER 2007 tavaszán érkezett meg a KLM-Royal Dutch flottájából, mely addig a PH-BZM lajstromot viselte, de megérkezése után HA-LHC lajstrommal kezdte meg szolgálatát a Malév flottájában. 2008 és 2009 között az összes Boeing 767-est kivonta a Malév a flottájából. A Malév rövidtávú járatain is ideiglenesen szűkítette gépparkját, melyeket Fokker 70-esekkel és CRJ–200-asokkal teljesített. A CRJ–200-asok sorsa eladásra ítéltetett a vezetőség által, melyekből egyet eladtak Szudánba, ahol egy ottani olajcég dolgozóit fogja szállítani. További 2 CRJ eladásáról megállapodtak a dániai Cimber Air-rel. Ezen gépek helyettesítésére a Malév Q 400-as turbóprop gépeket tervezett forgalomba állítani. 1 CRJ-vel és 5 Fokkerrel rendelkezett.

2009-ben, a Párizs melletti Le Bourget-n megrendezett légiközlekedési iparági kiállításon 30 db Szuhoj Superjet 100 típusú repülőgép megrendeléséről írt alá szándéknyilatkozatot Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója, és Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója. A SuperJet International a tervek szerint, 2011-ben szállította volna az első ilyen típusú repülőgépet, majd ezt követően minden évben 6 géppel bővült volna a géppark.[32]

2011-ben a Malév alapításának 65. évfordulója alkalmából a légitársaság egyik Bombardier Q400 típusú turbolégcsavaros repülőgépét a korábbi, 1960-as éveket idéző Malév festésmintával látták el. A HA-LQD lajstromú, retro festést viselő repülőgépet 2011. február 4-én mutatta be a Malév. 2012 februárjában, a leállás után valamennyi lízingelt gépét, visszaszolgáltatta a tulajdonosának.

Malév Flotta
Típus Darabszám Utaskapacitás Megjegyzés
Boeing 737-600 6 109
Boeing 737-700 7 121
Boeing 737-800 5 168
180
Bombardier Dash 8 Q400 4 72
Összes: 22 Utoljára frissítve: 2012. február 2.
A Malév első turbólégcsavaros Bombardier Q400-as repülőgépe a HA-LQA felszállás közben
A Malév jelenlegi (2011) legnagyobb utasszállító repülőgépe a Boeing 737-800-as típus felszállás közben
A Malév HA-LOE lajstromjelű Boeing 737-600 típusú repülőgépe Ferihegyen, útban a kifutópálya felé

Balesetek és repülőesemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1961. augusztus 6-án a Malév Douglas DC-3 típusú repülőgépe (HA-TSA) városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba került, és Zuglóban, az Erzsébet királyné és a Lumumba (Róna) utca kereszteződésénél lezuhant. Huszonhárom utas, a négy főnyi személyzet és három járókelő meghalt. Az eset után Budapesten leállították a sétarepüléseket. (A szemtanúk szerint a 3 "járókelő" valójában három kisgyerek volt, akik az egyik ház udvarán játszottak. A Róna u. 224. falán emléktáblát helyeztek el.)
  • 1962. november 23-án a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik Iljusin Il–18 típusú repülőgépe (HA-MOD) Roissy-en-France falu közelében átesés miatt lezuhant, a nyolc fős személyzet és a tizenhárom utas meghalt.
  • 1971. augusztus 28-án az egyik Iljusin Il–18V típusú repülőgép (HA-MOC) Koppenhága közelében a tengerbe zuhant, csak hárman élték túl a szerencsétlenséget. A gép pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, a második világháború legeredményesebb magyar ásza.
  • 1971. szeptember 16-án az egyik Tupoljev Tu–134A típusú repülőgép (HA-LBD) Kijev/Boriszpol (ma: Boriszpil) mellett katasztrófát szenvedett, 41 utas és a személyzet életét vesztette.
  • 1975. január 15-én Ferihegyen lezuhant a Malév egyik Iljusin Il–18-as repülőgépe (HA-MOH). A gép kilenc fős személyzete életét vesztette.
  • 1975. szeptember 30.Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es járata (egy Tupoljev Tu–154) (HA-LCI) a fedélzetén 50 utassal és 10 fős személyzettel. (Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak.) [33][34]
  • 1977. szeptember 21. – a Malév egyik Tupoljev Tu–134 típusú repülőgépe (HA-LBC) Bukarest/Urziceni leszállás közben katasztrófát szenvedett, a nyolctagú személyzet, valamint 24 utas az életét vesztette.
  • 1981. október 21. – az egyik Tupoljev Tu–154B típusú repülőgép (HA-LCF) a prágai repülőtéren leszállás közben kettétört.
  • 2000. július 4. – A Malév egyik Tupoljev Tu-154 típusú repülőgépe (HA-LCR) behúzott futóval ért földet Szaloniki, Görögország repterén. A személyzet hibás megközelítés miatt időzavarba került, így elmaradt az ellenőrzőlista (check-list) felolvasásának befejezése és a futónyitás. Az átstartolást rádiófigyelmeztetésre kezdték meg. A gép így is közel 400 métert csúszott a pályán, de még nem lépett működésbe az ún. hasraszálló rendszer, amely egyébként ilyenkor leállítja a hajtóműveket is. A sérült gép második leszállási kísérlete a fékszárnyak sérülése ellenére sikeres volt.[35] Személyi sérülés nem történt, de a repülőgépben kb. 2 millió $ kár keletkezett, így a gépet a Malév a Szaloniki repülőtérnek ajándékozta; azon a helyi reptéri tűzoltóság gyakorlatozik.
  • 2006. január 6. - A Malév 671-es járata (egy Boeing 737-600) landolás után a pálya elhagyásakor lecsúszott a vizes gurulósávról, majd egy füves területen állt meg. A gépen tartózkodó utasokat biztonságosan leszállították. Senki sem sérült meg, a gép is sértetlen maradt.
  • 2010. szeptember 21. - A Malév HA-LOF lajstromjelű B737-600 típusú repülőgépe a Ferihegyi repülőtéren felszállás közben összeütközött egy madárral ezért a kapitány a felszállás megszakítása mellett döntött. A felszállás megszakítása és az intenzív fékezés következtében a futóművek felhevültek, ezért a repülőtéri tűzoltők több kocsival is kivonultak a repülőgéphez, amely Isztambulba tartott volna. A 95 utas és 5 fős személyzet közül senki sem sérült meg, tűz nem keletkezett.
  • 2011. június 25. - A Malév HA-LOC lajstromjelű, B737-800 típusú repülőgépének farokrésze leszállás közben a futópályának csapódott Heraklion repülőterén. Az MA906-os, Budapest és Heraklion közötti charter járatot teljesítő repülőgép fedélzetén összesen 187 fő tartózkodott. A leszállás végül sikeres volt, a pilóták a repülőgéppel biztonságban földet értek, személyi sérülés nem történt. A Boeing 737-es farokrésze a futópályához csapódást követően azonban komolyan megsérült. A sérült szerkezeti elemek kijavítását a helyszínen, Heraklionban (Görögország) kellett elvégezni.

Leányvállalatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malév Ground Handling (Malév GH) Magyarország vezető földi kiszolgálója, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér T2/A, a T2/B és a T1 terminálján szolgálja ki a légitársaságokat. Szolgáltatásai: utas- és repülőgép kiszolgálás, műszaki karbantartás (pl: jegyeladás, catering, business várók, jégtelenítés)

Malév Cargo (üzletág) A Malév Árufuvarozási Igazgatóságának fő feladata a légi árufuvarozás, kihasználva az utasszállító repülőgépek teherfuvarozó képességét.

Malév Air Tours Az 1968-ban alapított utazási iroda elsősorban a Malév hálózatában lévő célállomásokra és Budapestre történő utazási csomagokat értékesít. Irodái az alábbi városokban találhatók: Budapest, Győr, Debrecen és Szeged.[36]

Aeroplex Közép-Európai Kft., (ACE) A Malév karbantartó leányvállalata 1992-ben alakult, repülőgép karbantartási munkák végrehajtására a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.[37]

Arculat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MALÉV arculattervét Zsótér László grafikus készítette 1989-ben.

A MALÉV szignálját Presser Gábor komponálta 1988-ban, kifejezetten a cég számára.[38]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.worldairlineawards.com/Awards-2010/easteurope.htm
  2. Pénteken reggel leállt a Malév. Origo, 2012. február 3. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
  3. http://www.bbc.co.uk/news/business-16866872
  4. http://travel.usatoday.com/flights/post/2012/02/malev-grounded/619418/1
  5. http://news.yahoo.com/hungarian-airline-malev-halts-operations-102640041.html
  6. http://index.hu/gazdasag/2014/02/03/ket_eve_nem_repul_a_malev/
  7. Utasok elismerése a Malévnak-A Malév 2010-ben Kelet-Európa Legjobb Légitársasága
  8. Az összeomlás határán a Malév, Index, 2012. január 30.
  9. „A cég – és ezáltal a nemzeti légitársaság – formálisan két magyar magánszemély tulajdonában volt, gyakorlatilag azonban a papíron kisebbségi tulajdonos Borisz Abramovics irányítása alatt állt (a trükközésre azért volt szükség, hogy a Malév nemzeti légitársasági besorolását és uniós repülési jogát ne kockáztassák).” Visszatérne az állam a Malévba, Index/MTI, 2009. október 29.
  10. Lehívták a Malév orosz milliárdjait, Index/MTI, 2010. március 10.
  11. [http://img.index.hu/imgfrm/7/7/3/1/BIG_0009937731.jpg>(2009: -24,8md, 2010: -24,5 md).
  12. Malév: orosz banktulajdonos, üzemeltetés az Aeroflottal. Népszabadság Online, 2009. január 24. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
  13. Tőkeemeléssel 95 százalékos állami tulajdonban a Malév, Index/MTI, 2010. március 11.
  14. Kifizette az orosz bank a Malévval kapcsolatos garanciát. Híradó online, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2010. március 11.)
  15. nol.hu
  16. Malév: életképtelen minden része (Index, 2010. december 15., a Népszabadság cikke alapján)
  17. Varga G. Gábor: Brüsszeli forduló a Malév-ügyben. Népszabadság Online, 2010. március 2. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  18. Klubrádió, Megbeszéljük... című műsor, 2012. február 7., 3. rész 27. perce.
  19. Szabálytalanul kapott százmilliárdot a Malév, Index, 2012. január 9.
  20. Több forgatókönyvvel is készülnek a MALÉV ügyéban
  21. Felszólítás Brüsszelből
  22. 88 milliárd négy hónapon belül: hogy éli túl a Malév?
  23. A ménkő az uniós döntéssel csapott be
  24. Megérkezett az első Malév-gép Írországba + Videó + Képriport
  25. MNO vezércikk a kényszerleszállás körülményeiről
  26. egekura.nolblog.hu: Köszönöm nektek a feledhetetlen 9 évet, és örülök hogy részese lehettem a Magyar Nemzeti Légitársaságnak... ferihegyirepuloter.network.hu/blog. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  27. Megbeszéljük... című műsor Hírek szakasza, 2012. február 7., 4. rész 3. perce.
  28. MHO/MTI: "Szárnyakat adunk álmainknak". Magyar Hírlap, 2012. február 7. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  29. [1] Hende: Kár, hogy finnyás volt a Malév. MTI. 2013. június 18.
  30. Kereskedelmi együttműködést kötött a Malév és az Airberlin
  31. Együttműködési megállapodást írt alá a Malév és az Etihad Airways
  32. A Malév sajtóközleménye a Szuhoj Superjet vásárlásáról szóló szándéknyilatkozattal kapcsolatban
  33. A harminc évvel ezelőtti Malév-katasztrófa titka
  34. Négymilliót kapnak az 1975-ös Malév-katasztrófa érintettjei
  35. Zhirnihin, Sergey. „Crew is responsible for landing accident of the Tu-154 owned by Hungarian MALEV airline”, RIAN, 2002. augusztus 8. (Hozzáférés ideje: 2006. szeptember 25.) (Orosz nyelvű) 
  36. Malév Air Tours
  37. ACE
  38. NolTV Presser riport

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malév témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolnai Klári[1] – Simon Eszter: A levegőből élünk, Bp., Gondolat, 1971
Cserhalmi Imre: Ki fog repülni?, Bp., Kossuth, 1986 ISBN 963-09-2890-6

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A könyv megjelenése előtt halt meg, a koppenhágai balesetben 1971. augusztus 28-án.