Tom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tom
Tom bei Tomsk.jpg
A Tom folyó Tomszk környékén
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 827 km
Vízhozam 1110 m³/s
Vízgyűjtő terület 62 000 km²
Forrás Abakan-hegység, Hakaszföld
Torkolat Ob, Tomszki terület
é. sz. 54° 38′ 06″, k. h. 87° 22′ 53″Koordináták: é. sz. 54° 38′ 06″, k. h. 87° 22′ 53″

A Tom (oroszul: Томь) folyó Oroszországban, Nyugat-Szibéria délkeleti részén, az Ob jobb oldali mellékfolyója. Orosz neve a ket nyelvből származik, ahol a to:m szó jelentése: „a Kety folyó”.[1]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tom Hakaszföldön ered, a Kemerovói területen folyik keresztül és a Tomszki terület déli részén ömlik az Ob folyóba. Hossza: 827 km, vízgyűjtő területe: 62 000 km², közepes vízhozama a torkolatnál: 1110 km³/sec (vízgyűjtő területéhez képest igen nagy).

Az Abakan-hegység nyugati lejtőin ered és nyugat felé halad, majd Novokuznyeck városnál éles kanyarral északi irányba fordul. A Kuznyecki-medencén folyik keresztül, a Szalair hegyvonulat és a Kuznyecki-Alatau közötti területen. Ezen a részen meredek esésű, szűk völgyben haladó hegyi folyó. Alsó szakaszának végén sík vidékre ér, futása lelassul, völgye kiszélesedik, így jut el Tomszk város alatti torkolatáig.

A folyó nagyrészt olvadékvizekkel táplálkozik. Tavaszi árvize a hegyekben lévő hó olvadásától függően több hullámban érkezik és nagy jégtorlaszok képződésével jár, különösen az alsó szakaszon, ahol az olvadás csak később kezdődik.

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kevés jelentős mellékfolyója van, ezeket az alsó szakaszon veszi fel:

  • bal oldalon a Mrasz-Szu és a Kondoma (ez utóbbi Novokuznyeck város folyója);
  • jobb oldalon az Usza.

Városok, víztározó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kuznyecki-medence Szibéria egyik legfontosabb nehézipari központja, szénbányászata, kohászata, vegyipara országos jelentőségűek. Az ipar és a kb. 3 milliós lakosság vízszükségletét szinte kizárólag a Tom biztosítja. Az üzemek által kibocsátott szennyvíz nagy koncentrációban tartalmaz mérgező anyagokat, köztük fenolt és stronciumot is (Kemerovo vegyészeti kombinátja). A Tom az ország egyik legszennyezettebb folyójának számít, bár az utóbbi években az ipari termelés csökkenése miatt a szennyezettség mértéke kissé mérséklődött.

1975-ben a középső szakaszon, Krapivinszknál nagy víztározó építését kezdték meg, a zöld mozgalmak tiltakozása miatt azonban 1989-ben leállították. Sorsáról döntés 2007-ben várható. A félbehagyott építkezés miatt jelenleg a folyó csak az alsó szakaszon hajózható.

Sziklarajzok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tom völgye régészeti és történelmi emlékekben különösen gazdag. Köztük legismertebbek a Kemerovo és Jurga közötti, 2-4000 éves sziklarajzok (Tutalszkoje és környéke), melyek feltehetően az obi-ugor népek elődeitől származnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7 (1978) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tom témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A. P. Okladnyikov – A. I. Marinov Szibériai sziklarajzok (Corvina, 1983.) ISBN 963-13-1535-5