Buj (település, Oroszország)

	Buj (Буй)
; Buj címere	; Buj zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kosztromai terület
Járás	Buji
Irányítószám	157000–157009
Körzethívószám	49435
Autórendszám kódja	44
	Népesség
Teljes népesség	23 809 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	21,2 km²
	Elhelyezkedése
	Buj Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 58° 29′, k. h. 41° 31′Koordináták: é. sz. 58° 29′, k. h. 41° 31′
	Buj Pozíció Kosztromai terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Buj témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Buj (egyértelműsítő lap).

Buj (oroszul: Буй) város Oroszország Kosztromai területén, a Buji járás székhelye.

Lakossága: 25 763 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvése[szerkesztés]

Kosztromától 103 km-re északkeletre, a Kosztroma folyó partján, a Vjoksza mellékfolyó torkolatánál fekszik. Vasúti csomópont a transzszibériai vasútvonal északi ágán. Itt csatlakozik a transzszibériai vasútvonalhoz a Szentpétervár–Vologda–Buj vasútvonal.

Története[szerkesztés]

1536-ban erődítményként alapították a kazanyi tatárok elleni védekezésül. Forgalmas kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre. Az akkor még hajózható Vjoksza Galics várossal, a Kosztroma folyó pedig a Volgával teremtett vízi úton kapcsolatot. A 17. század elején, a zűrzavaros időkben lengyel csapatok pusztították. Előbb 1778-ban (1796-ig), majd 1802-ben ismét város és ujezd székhelye lett a Kosztromai kormányzóságban. Lakói főként zöldségtermesztéssel és faúsztatással foglalkoztak.

Erődje a 18. század második felére elvesztette védelmi szerepét. Helyén az 1781-ben készült városrendezési tervnek megfelelően új városközpont épült. A város életét meghatározó változást hozott a 20. század elején épített ún. Északi Vasútvonal megnyitása (1906 végén), ami hatással volt más ágazatok, kezdetben inkább csak a fafeldolgozó ipar megjelenésére is.

Gazdaság[szerkesztés]

A szovjet korszakban a vasút és a kiszolgáló létesítmények szerepe megnőtt. Emellett vegyipari és fafeldolgozó vállalatok, textil- és élelmiszeripari üzemek alakultak.

Napjainkban a vasút mellett jelentősek vegyipari vállalatai: tisztítószerek, tűzoltóporok és -habok, fémfelületek kezelésére használt anyagok gyártása (Ekohim) és műtrágyagyára. Egyik korábbi nagy fafeldolgozó társasága (Bujleszprom) 2007-ben felszámolással megszűnt.^[3] Buj közelében régóta tervezik egy nagy kapacitású atomreaktor építését. Újabb elképzelések szerint a létesítmény a várostól kb. 5 km-re, a Kosztroma folyó partján épülne fel.^[4]

2008-ban a városban műjégpálya, 2010-ben 2 km hosszú, világítással ellátott sípálya nyílt.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
↑ Bujleszprom (orosz nyelven). RusProfile.ru. (Hozzáférés: 2014. november 14.)
↑ Újsághír (orosz nyelven). RIANovosztyi, 2011. április 19. (Hozzáférés: 2014. november 14.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Buj (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.)

[d84f748bde80dac87e899490e943a9ac5d33eca8-1] 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)

[3] Bujleszprom (orosz nyelven). RusProfile.ru. (Hozzáférés: 2014. november 14.)

[4] Újsághír (orosz nyelven). RIANovosztyi, 2011. április 19. (Hozzáférés: 2014. november 14.)

[1]

[2]

[3]

[4]