Vityim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vityim
Vitimrivermap.png
A Vityim vízgyűjtő területe
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 1978 km
Vízhozam a torkolatnál: 2000 m³/s
Vízgyűjtő terület 225 000 km²
Forrás Ikatszkij-hegység
Torkolat Léna
é. sz. 59° 27′ 10″, k. h. 112° 35′ 49″Koordináták: é. sz. 59° 27′ 10″, k. h. 112° 35′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vityim témájú médiaállományokat.

A Vityim (oroszul: Витим) folyó Kelet-Szibéria délnyugati részén, Oroszország Csitai- és Irkutszki területén, valamint Burjátföldön; a Léna jobb oldali mellékfolyója.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza: 1978 km (a Vityimkannal együtt), vízgyűjtő területe: 225 000 km², évi közepes vízhozama Bodajbo városnál 1530 m³/sec, a torkolatnál kb. 2000 m³/sec.

A Bajkál-tótól keletre húzódó Ikatszkij-hegységben ered, ezen a részen neve Vityimkan (az evenki kan szó jelentése "kicsi", azaz Kis-Vityim). A Vityim kezdetének általában a Csina- és a Vityimkan-folyók egyesülését tekintik, hossza innen számítva 1837 km, a Vityimkannal együtt 1978 km. A Vityimkan északkelet felé folyik, a Csina beömlésétől a folyó előbb dél felé, majd keleti irányban halad. Ezen az első 500 km-en (Romanovka faluig) sekély, de nagy esésű, meredek partok között kanyargó hegyi folyó.

Romanovkánál északkelet felé fordul, a Konda-folyó betorkolása után hosszú szakaszon a Csitai terület és Burjátföld határán folyik, a Vityim-felföldön, lejjebb a Sztanovoj-felföldön át. A Cipa-folyó torkolatától észak felé tart, mély, szurdokszerű völgyben átvágja magát a Kodar- és az Észak-Muja-hegységek között, majd a Deljun-Uran-hegységen.

Már az Irkutszki területen, a Patom-felföld előtt nagy kanyart képez, nyugat felé, majd északnyugat felé folyik; a hegyek közül kiérve völgye szétterül, folyása lelassul és Jakutföld délnyugati peremén, a Léna-parti Vityim település alatt deltatorkolattal, két főággal ömlik a Lénába.

A Vityim magasvize szinte egész nyáron át elhúzódik, az áradás többnyire júniusban tetőzik. November elejétől május második feléig befagy. A hajózási idényben alsó szakasza (Bodajbo városig) folyamatosan, feljebb részlegesen hajózható.

Mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • jobbról a Konda (190 km), a Karenga (320 km), a Kalakan (315 km), a Kalar (535 km) és a Bodajbo;
  • balról a Cipa (685 km), a Muja (315 km), a Mamakan és a Mama (350 km).

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1982-ben a folyó középső szakasza mentén, az Irkutszki és a Csitai terület határán 585 000 hektáros természetvédelmi területet létesítettek, mely a Kodar-, a Deljun-Uran- és az Észak-Muja-hegység egyes részeit foglalja magában. Nyugati határa a Vityim, a folyó medrének szélessége ezen a 68 km-es szakaszon 220–360 m között váltakozik, de a jobb partján fekvő Oron-tóval találkozva 2,5 km széles, zátonyokkal, kis szigetekkel borított öblöt alkot.

Települések, ásványi kincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vityim medencéjének aranylelőhelyei régóta ismertek.

  • Bodajbo, 16 000 fő (2005), a folyó menti egyetlen jelentősebb város, az aranybányászat központja. Környékén egykor gulagtáborok voltak.

Az arany mellett a medence egyéb értékes ásványi kincsei, így urán-, cink- és ólomérc készletei is számottevőek (Ozernij településnél, Romanovkától 40–70 km-re). Kitermelésükre és feldolgozásukra jelenleg tervek készülnek.

Vízerőmű tervei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007 nyarán egy gazdasági fórumon döntöttek a Vityim középső szakaszán, Burjátföld és a Csitai terület határán létesítendő vízerőmű megépítéséről. Ez többek között az Ozernij településnél épülő ércdúsító és a közelében (Hiagda) található jelentős uránérclelőhelyek kiaknázásának energiaigényét elégítené ki. Az erőmű tervezett teljesítménye 1300 MW. Építése 2010-ben kezdődne, első egysége 5-6 évvel később adhatna áramot.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vityim témájú médiaállományokat.