Oljokma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oljokma
Olyokma river.jpg
Az Oljokma a természetvédelmi területen
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 1436 km
Vízhozam 1950 m³/s
Vízgyűjtő terület 210 000 km²
Forrás Oljokminszkij Sztanovik-hegység
Torkolat Léna
é. sz. 60° 22′ 27″, k. h. 120° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 60° 22′ 27″, k. h. 120° 40′ 40″

Az Oljokma (oroszul: Олёкма) folyó Kelet-Szibériában, Oroszország Bajkálontúli határterületén és Amuri területén, valamint Jakutföldön; a Léna jobb oldali mellékfolyója.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza: 1436 km, vízgyűjtő területe: 210 000 km², évi közepes vízhozama: 1950 m³/sec.

Az Oljokminszkij Sztanovik-hegységben, a Bajkálontúli határterületen ered. Kezdetben északkelet felé folyik, majd a Kalar-hegységet megkerülve északra tart. Mély völgyben folyik tovább, áttöri magát a Sztanovoj-hegység nyugati előhegyein, ezen a szakaszon gyors folyása van, medrében sok a zúgó. Lejjebb, már Jakutföldön völgye kiszélesedik, folyása lelassul, az Oljokma–Csara-felföld keleti peremén folyik végig észak felé és Oljokminszk város alatt éri el a Lénát.

Esővizek és olvadékvizek vegyesen táplálják, de az alsó szakaszon az olvadékvizek szerepe megnövekszik. Nyáron a folyó gyakran erősen megárad, októbertől májusig befagy.

Mellékfolyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jobbról a felső szakasz jelentős mellékfolyója a Tungir, a középső szakaszon a Nyukzsa.
  • Balról, a torkolathoz közel ömlik az Oljokmába legnagyobb mellékfolyója, a Csara.

Települések, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó partján jelentősebb városok nincsenek. A torkolat közelében a vidék legnagyobb települése a Léna túlsó, bal oldali partján fekvő Oljokminszk (lakóinak száma 2005-ben 9500 fő volt). Közelében, az Oljokma alsó folyásán igen jelentős kősókészletek találhatók.

1984-ben az Oljokma jobb partján 847 000 hektáros természetvédelmi területet alakítottak ki. Az erdővel, főként dauriai vörösfenyővel benőtt, 140 x 60 km-es hegyes vidék az örökfagy övezetébe tartozik. Az Oljokma középső szakaszának ezen a részén sziklás, de egyre alacsonyabb partok között kanyarog, köves medrének szélessége 300–500 m között váltakozik.

Az Amga felső szakaszának egy része is a védett területhez tartozik, annak legnehezebben megközelíthető része.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]