Novaja Zemlja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novaja Zemlja (Новая Земля)
Novaya Zemlya.jpg
Műholdkép a szigetről
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Jeges-tenger
Szigetek száma 2
Terület 90.650 km²
Legmagasabb pont 1070 m
Elhelyezkedése
Novaya Zemlya position.png
é. sz. 74° 00′, k. h. 56° 00′Koordináták: é. sz. 74° 00′, k. h. 56° 00′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Novaja Zemlja témájú médiaállományokat.

A Novaja Zemlja (Új Föld; oroszul: Новая Земля) egy szigetcsoport, ami két fő szigetből áll. Oroszországtól északra helyezkedik el a Jeges-tengerben. Területe körülbelül 90 650 km².

A szárazföld és a szigetcsoport között a Kara-szoros húzódik, a két szigetet pedig a Matocskin-szoros választja el egymástól. A két fő szigetből az északit Északi-szigetnek (Szevernij-osztrov), a délit Déli-szigetnek (Juzsnij-osztrov) nevezik. A Novaja Zemlja választja el a Barents-tengert a Kara-tengertől.

Területét hegyek és völgyek tagolják; a sziget tulajdonképpen az Urál hegység folytatása a tengerben. Legmagasabb pontja 1070 m. Az északi szigeten sok a gleccser, míg a délin tundra éghajlat uralkodik.

Természeti kincsei a réz, az ólom és a cink. Lakossága körülbelül 100 fő, akik halászatból és fókavadászatból tartják fenn magukat. A sziget őslakosai a nyenyecek, a sziget azonban nem része a Nyenyec autonóm körzetnek, a helyi igazgatás az Arhangelszki terület és részben közvetlenül az Oroszországi Föderáció hatóságainak van alárendelve.

Az oroszok a XI. század óta tudnak Novaja Zemljáról, amikor novgorodi kereskedők jártak arra. A nyugat-európaiak az Északkeleti átjáró keresése közben találtak rá a XVI. században – az első partraszálló Hugh Willoghby volt 1553-ban. Willem Barents 1596-ban megkerülte az Északi-sziget legészakibb pontját, és áttelelt az északkeleti parton, de a visszaúton életét vesztette.. Ezen az úton térképezték fel a szigetcsoport nyugati partvonalát.

Atomfegyver-kísérletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten 1954. szeptember 17-én nyitották meg a Szovjetunió atomkísérleti telepét (lőterét) Belusaja Guba központtal. A kísérleti telep három területet foglalat magában:

Azonban a sziget más pontjain is hajtottak végre kísérleti robbantásokat, Novaja Zemlja területének a fele gyakorlatilag kísérleti telepként funkcionált.

1955. szeptember 21. és 1990. október 24. között a kísérleti telepen 135 nukleáris robbantást hajtottak végre, ebből 87 légköri, 1 földfelszíni, 2 vízfelszíni, 3 vízalatti és 42 földalatti robbantás volt. A kísérletek között több nagy hatóerejű (Mt fölötti) atomfegyver tesztelésére is sor került. 1961. október 31-én a sziget északi része fölött robbantották fel az eddig megépített legnagyobb nukleáris fegyvert, az 50 Mt hatóerejű Cár-bombát.

1963-ban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodást írt alá az atomfegyver-kísérletek korlátozásáról, amely megtiltotta a légköri, a vízalatti és az űrben végrehajtott atomrobbantásokat. Az egyezmény nyomán Novaja Zemlján 1963-tól 1990-ig már csak földalatti robbantásokat hajtottak végre. A szélesebb közvélemény előtt csak az 1980-as évek végén váltak ismertté a Novaja Zemlján végrehajtott atomfegyver-kísérletek, amelyek ellen 1990-ben a Greenpeace környezetvédő szervezet a helyszínen tüntetett.

Az utolsó robbantás 1990-ben történt (egyben az utolsó szovjet/orosz atomrobbantás), az atomfegyver-kísérletekről szóló moratórium 1990. október 24-i életbe lépése előtt. A területen a kísérleti lőtér azonban továbbra is működik. Matocskin Sarnál a nukleáris fegyverrendszerek tesztelését végzik. A klímára való tekintettel az orosz atomenergiaügyi miniszter 2000 júliusától augusztusáig több kritikus tömeg alatti hidronukleáris kísérletet engedélyezett. Ezekben a hivatalos adatok szerint 100g plutóniumot használtak fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Novaja Zemlja témájú médiaállományokat.