Evenki nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
evenki nyelv
Эвэнки
Beszélik Kína, Mongólia, Oroszország
Terület Szibéria, Kína, Belső-Mongólia
Beszélők száma kb. 29 000 fő
Nyelvcsalád Altaji nyelvcsalád

 Mandzsu-tunguz nyelvek
  Tunguz nyelvek

   Evenki nyelv
Írásrendszer Cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Sehol
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 -
ISO 639-3 evn

Az evenki nyelv a tunguz nyelvek közé tartozó nyelv.

A nyelvet főleg Szibériában (Evenki Körzet, Szaha, Burját Köztársaság, Bajkálontúl (az egykori Csita Terület), Habarovszki Terület, Szahalin) beszélik. Kisebb csoportok élnek Északkelet-Kínában és Belső-Mongóliában. Oroszországban már az evenki nyelv háttérbe szorult az orosszal és a jakuttal szemben, átlag a lakosság 10% beszéli ma evenki anyanyelvét Oroszországban. Rengeteg nyelvjárása van. Ahhoz, hogy a távoli vagy közeli nyelvjárások képviselői kommunikálni tudjanak egymással evenkiül, a lokális többségi nyelvet ismerniük kell, Jakuktiában a helyi jakut , Burjátiában a helyi burját nyelvjárásokat stb., hiszen rendkívül magas az átvett elemek és struktúrák és kiejtési stratégiák átvétele.

Legközelebbi rokonai az even, a negidál és a szolon, ez utóbbit egyes források csak az evenki egy nyelvjárásának tekintik.

Az evenki nyelvre az utóbbi 5 évszázadban nemcsak a türk nyelvek gyakoroltak hatást, hanem minden szomszédos többségi nyelv, így a mongol (és a burját), az orosz, a kínai stb., a nyelv több szót átvett, török tekintetben főleg a jakut és a dolgan nyelvekből.

Az evenki nyelv egyik nyelvjárását sem beszélik ma Mongóliában. A hamnigán az egyik mongol nyelvnek tekinthető, de semmiképen sem evenkinek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]