Vardar
| Vardar | |
 |
|
| Kőhíd a Vardar fölött Szkopjéban | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Macedónia, Görögország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 388 km |
| Forrásszint | 683 m |
| Vízhozam | 174 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 22 387 km² |
| Forrás | Šar-hegység, Macedónia |
| Torkolat | Égei-tenger |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
A Vardar (macedónul Вардар [Vardar], görögül Αξιός [Axiosz]) folyó Macedóniában és Görögországban, Macedónia legjelentősebb folyója.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete[szerkesztés]
A neve a sword(o)-wori- szóból származik, ami valószínűleg trák eredetű, jelentése „fekete víz”.
Földrajzi adatok[szerkesztés]
A Šar-hegység déli lejtőjén ered, 683 m magasan, Vrutok helységnél Macedóniában, Tetovótól 10 km-re. Végigfolyik a róla elnevezett medencén és Szalonikitől 20 km-re nyugatra deltával torkollik az Égei-tengerbe. Hossza 388 km, ebből a Görögországra eső rész 88 km. Vízgyűjtő területe 22 387 km², közepes vízhozama a torkolatnál 174 m³ másodpercenként. Az első 300 km-en a folyó esése 640 m, míg a maradék 88 km-en 43 m.
Mellékfolyói a Treska, Pčinja, Bregalnica és a Crna Reka.
Jelentős városok a Vardar mentén: Szkopje, Velesz, Gevgelija és Polikasztro.
Érdekességek[szerkesztés]
- A Vardar völgye az európai észak-déli közlekedési folyosó fontos része.
- Nyáron az öntözés oly mértékű, hogy veszélyezteti a folyó élővilágát.
- A télen fújó száraz, hideg szél, a vardarac a folyóról kapta a nevét.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
