Igekötő

Az igekötők az igékhez kapcsolódnak és módosítják annak jelentését.

Típusai

A leggyakoribb jelentésmódosítási típusok a következők:

• Az igekötő a cselekvés irányát jelzi. Pl.: néz-felnéz
• Az igekötő a cselekvés vagy történés időbeli lefolyásáról, állapotáról, befejezett szemléletéről vagy akár az ige tárgyával való speciális viszonyáról is tájékoztathat. Pl.: alszik-elalszik-kialszik-átalszik, lát-meglát, hull-lehull
• Az igekötő teljesen megváltoztatja az eredeti ige jelentését. Pl.: fog-hozzáfog

Helyesírása

• Ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk. Pl.: Megkínálta.
• Ha az igekötő az ige után áll, külön írjuk. Pl.: Kínáld meg!
• Ha az igekötő és az ige közé betolódik egy tag, akkor külön írjuk. Pl.: Meg szeretnéd kínálni?

Az igekötők a következők

abba, agyon, alá, által, át, be, bele, benn, egybe, el, ellen, elő, előre, fel v. föl, félbe, félre, felül v. fölül, fenn v. fönn, hátra, haza, helyre, hozzá, ide, keresztül, ketté, ki, körül, közbe, közé, közre, közzé, külön, le, meg, mellé, neki, oda, össze, rá, rajta, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, utána, végbe, végig, vissza, stb.

Az igekötő-használat a magyar nyelv jellegzetessége. Míg más nyelvekben - például az angolban - a cselekvés vagy történés időbeli megvalósulásának kifejezésére a nagyszámú igeidő használatos, addig ezeket a magyar az igekötőkkel fejezi ki.

Például: While I was waiting for the bus, it started to rain. - Amíg vártam a buszt, elkezdett esni az eső.

Források

• Igekötő - Wikiszótár
• Igekötő - Kislexikon
• Bencédy József - Fábián Pál - Rácz Endre - Velcsov Mártonné: A mai magyar nyelv (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991, 65-68. oldal) ISBN 963-18-4299-1
• Az igekötők helyesírása
• Az igekötős szerkezetek helyesírási vonatkozásai

További információk

• Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai I.
• Szili Katalin: A be igekötő jelentésváltozásai II.
• Magyar Nyelvőr – Elekfi László: Személyragozott igekötők?