NEAR Shoemaker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
NEAR Shoemaker
Near Shoemaker.jpg
A NEAR űrszonda

Ország  Egyesült Államok
Űrügynökség NASA NASA
Küldetés típusa Elrepülés és keringés
NSSDC ID 1996-008A
Küldetés
Célégitest 253 Mathilde
433 Eros
Indítás dátuma 1996. február 17.
Indítás helye USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
Hordozórakéta Delta II 7925-8
Pályára állás 1999. január 10. (tervezett)
2000. február 14. 15:33 UTC
Elrepülés a 253 Mathilde mellett 1997. június 27.
Leszállás az Eros felszínére 2001. február 12. 20:01 UTC
Küldetés vége 2001. február 28.
Az űrszonda
Tömeg 487 kg
Energiaellátás 1800 W
Apoapszis 200 km
Hivatalos weboldal
A 433 Erosz az űrből

A NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous, később NEAR Shoemaker Eugene M. Shoemaker után) űrszondát a NASA indította az 433 Eros kisbolygóhoz. A projekt a Discovery-program része volt.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996. február 17-én indították a floridai Cape Canaveral támaszpontról. A NEAR űrszonda első célpontját 1997. június 27-én érte el, megközelítette és közelről vizsgálta az egyik, átlagosnak nevezhető kisbolygót, a 253 Mathilde-ot. Június 27-én a NEAR űrszonda alig 1200 kilométerre haladt el a Mathilde mellett, a felszín fotózását a legnagyobb közelség előtt 8 perccel kezdték, a felvételek fél óráig készültek, s a legközelebbi képek felbontása mintegy 200 méter.

1998. január 23-án a NEAR újra megközelítette a Földet, és 200 ezer kilométerre repült el mellettünk, miközben fényképezte a Déli-Sark környékét. 2000. február 14-én a NEAR az Erosz kisbolygó körüli pályára állt, és ezzel az első mesterséges hold, amely egy kisbolygó körül kering.

Az űrszonda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajtóanyagával együtt 805 kilogrammos NEAR-szonda 1,5 méter átmérőjű parabolaantennával tart kapcsolatot a Földdel, az energiát négy kinyitható napelem adja. Ezt az első, speciálisan kisbolygókutatásra szánt űrszondát a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában fejlesztették ki és katonai célokra épített műszerekkel látták el. Az űrszonda tervezése és építése 27 hónapig tartott és csak 112 millió dollárba került. A NEAR-en egy sokcsatornás CCD-érzékelős képalkotó, egy röntgen- gamma- és egy a közeli infravörösben működő színképelemző, egy lézertávmérő és egy magnetométer repül, ezenkívül a rádiórendszer Doppler-adatait is felhasználják a célégitestek gravitációs terének felmérésére.

A szondát fellövése után, 2000. március 14-én a NEAR Shoemaker névre keresztelték át, Eugene Merle Shoemaker geológus-csillagász tiszteletére.

Műszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Multispectral Imager System
  • X-ray/Gamma-Ray Spectrometer
  • Near-IR Spectrograph
  • Magnetometer
  • Laser Rangefinder

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Élet és Tudomány, 1997. 29.szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1997. április – június: Marsra szállás és űrkarambol;
  • Élet és Tudomány, 1998. 15.szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január – március: Amerikai búcsú a Mirtől;

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz NEAR Shoemaker témájú médiaállományokat.