Csurgalékvíz-kezelő rendszer
 |
Úgy tűnik, hogy ez bevezető szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
Az anaerob folyamatok következtében csurgalékvízzel találkozhatunk, ami a területre eső csapadékból, és a növényi hulladékok nedvességtartalmából tevődik össze.
A kommunális eredetű hulladékot gyűjtő lerakókban, biológiai és kémiai úton lebontható nagyszámú szerves hulladékot tartalmaznak az anyagok. Így az összmennyiség körülbelül 40%-a papír, míg másik 30%-a növényi eredetű anyagok. A hulladék belsejében az anaerob viszonyé a főszerep, mert a kevés levegőt a baktériumok gyorsan elhasználják. Mivel a levegő, a felhalmozott hulladékok között megreked. Az anaerob tevékenység során széndioxid (CO2), metán (CH4), ammónia (NH3) és víz (H2O) képződik. A keletkező csurgalékvíz a csurgalékvíz aknából gravitációsan jut el a csurgalékvíz medencébe. A csurgalékvíz akna lehetővé teszi a vízkormányzást, tehát az aknába jutó csapadék és csurgalékvizek szétválasztását. Ezt az akna megfelelő szerelvényezésével lehet kivitelezni (tolózárak, kivető köztes csövek). A medence pufferolási célokat is egyaránt szolgál. A gravitációs kifolyást a medencébe elhelyezett vízszintérzékelő szabályozza, figyeli. A gyűjtőmedence szigetelése megegyezik a hulladéklerakó terület műszaki védelmével. A pufferolásra kerülő csurgalékvíz mennyiség meghatározása a keletkező csurgalékvíz és a pufferolási idő függvényében történik.
A csurgalékvíz elhelyezése, ártalmatlanítása két módon megoldható[szerkesztés]
- A lerakott hulladékra való visszalocsolás
- Előkezelés, és az azt követő elhelyezés
A csurgalékvíz előkezelés fokozatai[szerkesztés]
A csurgalékvíz előkezelés érdekében a csurgalékvíz medencéhez csatlakoztatva egy átemelő akna épül, amelybe telepített szivattyú juttatja a csurgalékvizet a telepített konténeres előkezelő üzembe. A csurgalékvíz előkezelő műben a működő, szigetelt hulladéklerakóban keletkező csurgalékvizek minőségi jellemzői alapján a csurgalékvíz előkezelés fokozatai az alábbiak lehetnek:
- pH beállítás
- intenzív oxidáció
- fémek kicsapatása
- ülepítés
- szűrés
Csurgalékvíz monitoring[szerkesztés]
A szivárgó rendszerek ellenőrzésénél külön kell választani az aljzatszigetelő rendszerhez tartozó szivárgó-gyűjtő rendszert, és a depónia lezárását biztosító záró szigetelőrendszerhez tartozó szivárgó rendszer ellenőrzését. Az ellenőrzési és megfigyelési eljárásokat, valamint a nyilvántartási kötelezettséget az üzemeltetési és utógondozási fázisban a '22/2001. (X.10.) KÖM' rendelet tartalmazza.
Források[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20121002064450/http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/tervezes_seged/ts_6fej.htm
- https://web.archive.org/web/20110914102641/http://www.albabio.hu/csurgalekviz_kezelese.html
- Sarkady Attila - Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési rendszer szakmai ismertetése