Magyar Telekom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Telekom Nyrt.
Deutsche Telekom.svg
Jelmondat "Együtt. Veled"
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1991, Budapest
Székhely 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
Vezetők Christopher Mattheisen
elnök – vezérigazgató
2006 – 2013
vezérigazgató
2013 –
Kerstin Günther
elnök – 2013
Iparág távközlés és infokommunikáció
Termékek T-Home (lakossági vezetékes, 2008-tól)
T-Mobile (lakossági mobil, 2004-től)
Telekom (lakossági, valamint kis- és középvállalati vezetékes és mobil, 2013-tól)
T-Systems (vállalati és intézményi, 2005-től)
Szolgáltatások telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások, vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken valamint műholdas TV az ország egész területén.

A Magyar Telekom Nyrt. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Telekom Nyrt. témájú médiaállományokat.

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, röviden Magyar Telekom Nyrt. vagy Magyar Telekom (MT) magyar távközlési és telekommunikációs vállalat, Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója és egyben egyik legnagyobb cége. A cég telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatásokat nyújt vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken. Lakossági, valamint kis- és középvállalati ügyfelei részére Telekom, nagyvállalati, közigazgatási és intézményi ügyfeleinek pedig T-Systems márkanéven nyújtja szolgáltatásait. A Magyar Telekom Nyrt. többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, valamint többségi részesedéssel rendelkezik Montenegró legnagyobb távközlési szolgáltatójában a Crnogorski Telekomban. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a CMobil B.V., amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.[1]

Cégadatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőzsdei jegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és egyidejűleg New Yorkban kezdődött meg. A tőzsdén a részvények 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég szándékozta részvényeit New Yorkban jegyezni. A cég a tőzsdén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és a New York-i Részvénytőzsdén (NYSE) lett jegyezve. Betűjele:

2010. június 23-án a Magyar Telekom Nyrt. bejelentette és a Társaság Igazgatósága ezen a napon jóváhagyta azt a döntést, miszerint a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-American Depositary Receipt.[2]) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését megszünteti és kivonul a New York-i tőzsdéről.[3] A Magyar Telekom ezen döntésével a nemzetközi kereskedési gyakorlathoz igazodott, és ezzel kívánta csökkenteni tőkepiaci jelenlétének összetettségét, a jelenlét megszüntetésének fő célja pedig a pénzügyi jelentések struktúrájának egyszerűsítése és az adminisztrációs költségek csökkentése volt.[4][5]

Leányvállalatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Telekom Csoport tagjai 2010-ben, Magyarországon:

  • Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.
  • Első Pesti Telefontársaság Nyrt.[6]
  • IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt.
  • KFKI Rendszerintegrációs Zrt.
  • Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt.
  • [origo] média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.
  • KIBU Innováció Nonprofit Kft.
  • M Factory Zrt.
  • TeleData Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft.
  • IKO – Telekom Média Holding
  • Daten Kontor Csoport

A Magyar Telekom Csoport tagjai 2013-ban, Magyarországon:

  • Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.
  • KIBU Innováció Nonprofit Kft.
  • T-Systems Magyarország Zrt.
  • Telekom New Media Zrt.
  • Vidanet Zrt.

A Magyar Telekom Csoport tagjai 2010-ben, külföldön:

  • Macedónia Makedonski Telekom (Macedónia)
  • Macedónia T-Mobile Macedonia (Macedónia)
  • Montenegró Crnogorski Telekom (Montenegró)
  • Románia Combridge (Románia)
  • Bulgária Novatel Bulgaria [Bulgária])

Piaci részesedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mobilpiacon közel 47 százalékos a T-Mobile részesedése, ezzel ebben a szegmensben egyértelmű piacvezető a Magyar Telekom. A vezetékes szegmensben még nagyobb az előnye a Magyar Telekomnak, az összes vezetékes hangátviteli csatornát figyelembe véve a Magyar Telekomé a piac közel 57 százaléka, a második UPC (14,3%) és a harmadik Invitel (12,7%) messze lemaradva követik a piacvezetőt. A vezetékes széles sávú internet szegmensben is egyértelmű piacvezető (35,7%) a Magyar Telekom, sőt az elmúlt években még piaci részesedést is szerzett a vállalat. A TV-piac az egyetlen a fontosabb szegmensek közül, ahol a Magyar Telekom nem piacvezető, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a piaci részesedése (25,8%). [forrás?]

A Magyar Telekom székháza a budapesti Krisztina körúton

Cégtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar távközlés történetében, az 1990-ben létrejött különálló, állami Magyar Távközlési Vállalatot (Matáv) követően mint távközlési részvénytársaság (Matáv Rt.) 1991-ben alakult meg, majd a „T” márkanevek csoportjaként 2005. május 6-ától működött, egyidejűleg felvéve a Magyar Telekom cégnevet. A Magyar Telekom Nyrt. 2006. március 1-jével a következő két részvénytársaság jogutódjaként jött létre:

Magyarországon ez volt az első olyan cég, amely vezetékes és mobil telefonszolgáltatást is egyaránt nyújt. A fő részvényes 59,21%-ban a Deutsche Telekom.

Vezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991–1997[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991. december 31-én a Magyar Posta szolgáltatási területének három részre válása után, az 1990-ben létrejött állami Magyar Távközlési Vállalatot (Matáv) követően alakult meg 1991. december 31-én mint távközlési szolgáltató a Magyar Távközlési Rt., rövidített nevén Matáv. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt. 1993. július 1-jén hatályba lépett a távközlési törvény,[7] amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást. Kiírták a Matáv privatizációs pályázatát, melynek célja az országos távbeszélő koncessziós jog megszerzése és a Matáv részvényeinek megvásárlása volt. A szerződést 1993. december 22-én kötötték meg, melynek értelmében a Matáv tulajdonosa 30,1%-ban a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium lett, 875 millió dolláros vételár ellenében.

A koncessziós pályázatot követően 1994 februárjában megszülettek a helyi távközlési társaságok. A Matáv szolgáltatási területe Magyarország területének mintegy 70%-ára és a lakosság 72%-át lefedve 36 primer körzetre terjedt ki, ahol a Matáv helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújtott. A privatizációs folyamat során a MagyarCom a Matávban megszerezte a többségi tulajdont. A 1995. december 22-ei hatállyal aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3%-ra emelkedett, így a Matáv privatizációja a közép- és a kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, és egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

1997–2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és New Yorkban egyidejűleg kezdődött meg. A részvényeknek a 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég részvényeit New Yorkban jegyezni kezdték.

1998. december 1-jén új internetes hírszolgáltatást indított el a cég Origo néven. Az Origo új internetes oldalt a Matáv azért hozta létre, hogy a kezdő magyar internetezők munkáját segítse és az interneten való böngészéshez tájékozódási pontot adjon.

1998. december 18-án a Matáv ünnepélyes keretek között átadta az új nyíregyházi Telefonos Ügyfélkapcsolati Központot.

A Matáv tulajdonosi köre 1999 nyarán változott újra, ekkor az ÁPV Rt. eladta az állam még megmaradt 5,75%-os részesedését is, és csak az Arany Részvényét hagyta meg. Ezzel a MagyarCom kizárólagos főrészvényes lett. A MagyarCom-ban a Deutsche Telekom 2000. július 3-án kizárólagos tulajdonos lett, miután az SBC-től megvette annak 50%-os tulajdonrészét. Így a tulajdonosi hányadban a MagyarCom 59,52%-ot birtokolt, a többi 40,48% közkézhányad, piaci részvénycsomag lett, az aranyrészvény a magyar állam tulajdonában maradt.

2001[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben indult meg a tulajdonosi kör egységessé válása után a nemzetközivé válás folyamata. Ez magába foglalta a belföldi és a külföldi telekommunikációban való terjeszkedést egyaránt. A Matáv elsőként felvásárolta a macedón Makedonski Telekomunikaciit (MakTel), így a MakTel is a csoport konszolidált leányvállalata lett. A stratégia további lépéseként a vállalat megvásárolta Magyarországon az Emitel Rt. maradék 50%-os tulajdonrészét, így a cég 2001. júliusától az Emitel kizárólagos tulajdonosa lett, amely a továbbiakban a cég konszolidált leányvállalataként működött tovább. A következő lépéseket piacbővítésként képzelték el. Ekkor döntött a Matáv az anyacéggel, a Deutsche Telekommal együtt arról, hogy megvásárolja a Westel és a Westel 0660 fennmaradó tulajdonrészét, (49%-át) majd a cégcsoport megkezdte a felkészülést a piac liberalizációjára. Ennek dátuma hivatalosan 2001. december 23. volt.

Ettől kezdve szerkezeti és üzleti területen egyaránt átalakult, és megkezdődött a cégcsoport strukturális egyesülése.

2002[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben a Matáv Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója volt. Egyrészt a távbeszélő-, adatátviteli és értéknövelt szolgáltatások terén, másrészt leányvállalatai révén, a legnagyobb mobil távközlési szolgáltató is. Többségi részesedéssel rendelkezett a Stonebridge Communications AD-ben, amely a MakTelt, Macedónia kizárólagos vezetékes és mobil szolgáltatóját irányította. A 2002. június 30-ai állapot szerint a Matáv fontosabb részvényesei: a MagyarCom, a Deutsche Telekom AG tulajdona (59,49%); a részvények 40,51%-a pedig nyilvános forgalomban volt. A Matáv Csoport 2002 decemberében az SGS (Société Générale de Surveillance SA), a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete által tanúsított csoportszintű ISO 9001:2000 szerinti tanúsítást szerzett.

Ebben az évben, 2002. szeptember 16-án indult útjára a Mindentudás Egyeteme, amely a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a T-Online, (Axelero Internet, a Matáv leányvállalata) anyagi és technikai támogatásával jött létre. Akkoriban ez a legmerészebb vállalkozásnak számított a Tudományos Ismeretterjesztés területén és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a színvonalas tudományos munkát, a magyar tudósok népszerűsítését és a tanulni vágyók minél szélesebb táborának ingyenes tájékoztatását kapcsolja össze és valósítsa meg a legmodernebb kommunikációs-internetes eszközök segítségével.[8]

2003[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003 decemberében a százezredik ADSL csatlakozás bekapcsolását jelentette be a cég. Az év során háromszorosára emelkedett a szolgáltatással ellátott helységek száma.

2004–2006[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Matáv folyamatos fejlesztések során a telekommunikációban és az internetszolgáltatásban is vezető szerepre törekedett Magyarországon. Ezt bizonyítja a 2003 decemberében elért 100 000. ADSL-előfizetés is. A mobiltelefóniában a számhordozhatóság jelentett egy kisebb nehézséget, de a cégcsoport westeles része 2004-ben ezt is sikerrel vette.

A cégcsoport 2004 márciusában határozta el, hogy az 1989 óta létező Westel nevet lecseréli, és csatlakozik a T-Mobile világmárkához. Ez 2004. május 1-jével meg is történt. Ezt követően a Matáv csoport maga is a konszolidációról és a teljes egységesítésről határozott, 2005. január 1-jével a cégcsoport struktúráját, majd 2005. május 6-ával az összes szolgáltatását és működési szervezetét központi irányítás alá és a cégcsoport alá rendelte. Cégnevet váltott, ettől az időponttól kezdve működött a Magyar Telekom csoport a „T” márkanevek csoportjaként. Ez volt Magyarországon az addigi legnagyobb márkaváltás. 2005. november 8-án a Magyar Telekom megállapodott az Orbitel (Bulgária távközlési szolgáltatója) megvásárlásáról, e tranzakció 2006 február 3-án zárult le.[9]

Az átalakulási folyamatban a teljes egységesülés eredményeként a két cég, a T-Mobile Magyarország Rt. és a Magyar Telekom Rt. megszűnt, melynek következményeként Sugár András, a T-Mobile vezérigazgatója távozott posztjáról. Egyidejűleg 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság vette át szerepüket, így Magyarországon már – Németországhoz hasonlóan – egy egységes telekommunikációs cégről beszélhetünk, amely lefedi a kommunikáció minden formáját.

2007[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007októberében a T-Onlineátvette az egykori Emitelelőfizetők telekommunikációs szolgáltatását, majd 2008februárjában az Emitel teljesen megszűnt. A T-Comátvette az ügyfélkezelést, a 1412-es központi ügyfélszolgálati számon az ügyfelek teljes körű kiszolgálása történik.

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a 2008-as év tulajdonosi struktúrája.

  • MagyarCom Holding GmbH (a Deutsche Telekom AG tulajdona) 59,21%.
  • Nyilvános forgalomban 40,65%.
  • Saját részvény 0,14%.

A vállalat saját tőkéje 537 263 millió forint, árbevétele 673 056 millió forint, adózott eredménye 105 593 millió forint volt ebben az évben.

2008 júniusában a Magyar Telekom bejelentette a márkaváltást, melynek folyamata óriási imázs kampánnyal indult augusztus 22-én. A vezetékes szolgáltatásokat összefogó T-Home márka szeptember 8-án lépett piacra, ezzel párhuzamosan megújult a vállalati "T" márka, valamint a lakossági és üzleti mobilszolgáltatások márkája, a T-Mobile is. A Magyar Telekom ügyfelei a márkaváltás után T-Home néven vették igénybe az otthonokhoz kapcsolódó vezetékes szolgáltatásokat, amelyeket addig a T-Com, T-Online és T-Kábel kínálatában voltak elérhetők. A T-Systems márkanév továbbra is a vállalati ügyfeleknek nyújtott üzleti kommunikációs megoldásokat fogta össze.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója a döntés kapcsán hangsúlyozta: „A 2008 őszére tervezett változások részei annak a megújulási folyamatnak, amelyet a Magyar Telekom új felső vezetése kezdett meg. Az ez év elején bevezetett szervezeti változásokkal és a márkastruktúra ma elhatározott megújításával, azaz a jövő ügyféligényeinek való még teljesebb megfeleléssel a Magyar Telekom célja, hogy ügyfelei és befektetői számára vonzóbb és értékesebb legyen.” Az egyszerűsödő struktúra új jelszava: „Együtt, Veled”.

2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. január 6-án Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója átvette az SGS (a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete) tanúsítványait az új integrált irányítási rendszerre vonatkozóan (ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001).[10] A Magyar Telekom a nagyvállalati kategóriában a Legjobb Munkahely felmérésben dobogós helyezést ért el 2009-ben, az értékelést a vállalat dolgozóinak véleménye alapján végezték.[11]

2009. szeptember 1-jével a Magyar Telekom Igazgatóságának döntése alapján integrált stratégiai és üzletfejlesztési szervezet jött létre. Ennek az új szervezetnek a keretén belül a működési hatékonyság javítása és a Csoporton belüli szinergiák minél hatékonyabb kiaknázása érdekében a stratégia és az üzletfejlesztést szorosan összekapcsolták.

2009. szeptember 30-án sor került a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. beolvadására a Magyar Telekom Nyrt.-be. Ez a döntés a Magyar Telekom Csoport integrációs folyamatában rendkívül nagy jelentőségű volt, amelynek célja a szolgáltatási színvonal, az ügyfélkiszolgálás javítása, a hatékonyság növelése és a szinergiák kiaknázása állt.

2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. január 28-án a Magyar Telekom eladta az Orbitelt, (egy 2009. november 17-én kelt megállapodás alapján), amely Bulgária egyik alternatív vezetékes távközlési és internetszolgáltatója volt.

2010. áprilisában kezdődik el egy új szervezeti forma felépítése, melynek célja, hogy egy olyan struktúra jöjjön létre, mely a piaci körülményekhez jobban alkalmazkodik, valamint a marketing, értékesítés és a technológiai területek megerősödjenek. Az új szervezeti forma változásai 2010. július 1-jével léptek életbe.

Telefonfülke Miskolcon

2010. május 5-én a Magyar Telekom elindította energiakereskedelmi szolgáltatását. Május 17-étől kedvezményes áram- és földgázszolgáltatás indul a lakossági ügyfelek részére Szegeden, Székesfehérváron, Szombathelyen és Miskolcon, valamint ezen városok vonzáskörzetében, és Budapest XVIII. kerületében.

2010. június 23-án A Magyar Telekom Nyrt. úgy döntött, hogy megszünteti a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-ek) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését, az Igazgatóság a döntést jóváhagyta.[12]

2010. július 12-én a Magyar Telekom Igazgatósága 2010. szeptember 1-jei hatállyal kinevezte Keszég Attilát a Magyar Telekom értékesítési és szolgáltatási vezérigazgató-helyettesévé. Keszég Attila a kinevezéssel párhuzamosan a Magyar Telekom Ügyvezető Bizottságának tagja lett.

2010. július 20-án a Magyar Telekom megállapodást írt alá a Daten-Kontor Csoport 100 százalékának megvásárlásáról, a csoport informatikai alkalmazások fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozik. A Daten-Kontor csoportot három cég alkotja, a Daten-Kontor Kft., a DK Telecom Zrt. és a DK Consulting Zrt., együttesükért a távközlési vállalat maximum 1,4 milliárd forintot fizet. Ez azonban függ a következő két üzleti év pénzügyi eredményeitől és korrigálásra kerül a zárás időpontjában fennálló nettó adósságállománnyal.

2010. július 30-án a Magyar Telekom fenntarthatósági jelentése harmadszor is elnyerte a Global Reporting Initiatives szerinti legmagasabb (+A) minősítését, melynek elvárása, hogy a vállalati tevékenységek átláthatók és egymással összehasonlíthatók legyenek.[13]

2010. szeptember 24-től Magyarországon is elérhetővé vált az iPhone 4.[14]

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. január 14-től megújult formában jelentkezik a 2002-ben indult Mindentudás Egyeteme, Mindentudás Egyeteme 2.0-a néven.[15]

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Telekom csoport nagyvállalati szolgáltatójának, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt.-nek a neve 2012. április 1-től a Deutsche Telekom licencéhez idomulva T-Systems Magyarország Zrt.-re változott.[16] A cég vezérigazgatója Budafoki Róbert, majd 2013. október 1-től Rékasi Tibor lett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Telekom témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]