Magyar Telekom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Telekom Nyrt.
Magyar Telekom logo.jpg
Jelmondat "Együtt. Veled"
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 2006, Budapest
Székhely 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
Vezetők Christopher Mattheisen – elnök-vezérigazgató
Iparág távközlés és telekommunikáció
Termékek T-Home[1] (lakossági vezetékes)
T-Mobile (lakossági mobil)
T-Systems (vállalati)
Szolgáltatások telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások, vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken

A Magyar Telekom Nyrt. weboldala
Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, röviden Magyar Telekom Nyrt. vagy Magyar Telekom (MT) magyar távközlési és telekommunikációs vállalat, Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója és egyben egyik legnagyobb cége. A cég telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatásokat nyújt vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken. Két üzletágon keresztül látja el üzleti tevékenységét, így a Lakossági szolgáltatások és ezen belül a T-Home és a T-Mobile márka keretében, és a Vállalati szolgáltatások, (a T-Systems márka) keretében. A Magyar Telekom Nyrt. többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, valamint többségi részesedéssel rendelkezik Montenegró legnagyobb távközlési szolgáltatójában a Crnogorski Telekomban. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.[2]

Tartalomjegyzék

Cégadatok [szerkesztés]

Tőzsdei jegyzés [szerkesztés]

A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és egyidejűleg New Yorkban kezdődött meg. A tőzsdén a részvények 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég szándékozta részvényeit New Yorkban jegyezni. A cég a tőzsdén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és a New York-i Részvénytőzsdén (NYSE) lett jegyezve. Betűjele:

2010. június 23-án a Magyar Telekom Nyrt. bejelentette és a Társaság Igazgatósága ezen a napon jóváhagyta azt a döntést, miszerint a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-American Depositary Receipt.[3]) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését megszünteti és kivonul a New York-i tőzsdéről.[4] A Magyar Telekom ezen döntésével a nemzetközi kereskedési gyakorlathoz igazodott, és ezzel kívánta csökkenteni tőkepiaci jelenlétének összetettségét, a jelenlét megszüntetésének fő célja pedig a pénzügyi jelentések struktúrájának egyszerűsítése és az adminisztrációs költségek csökkentése volt.[5][6]

Leányvállalatok [szerkesztés]

A Magyar Telekom Csoport tagjai 2010-ben, Magyarországon:

  • Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.
  • Első Pesti Telefontársaság Nyrt.[7]
  • IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt.
  • KFKI Rendszerintegrációs Zrt.
  • Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt.
  • [origo] média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt.
  • KIBU Innováció Nonprofit Kft.
  • M Factory Zrt.
  • TeleData Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft.
  • IKO – Telekom Média Holding
  • Daten Kontor Csoport

A Magyar Telekom Csoport tagjai 2010-ben, külföldön:

  • Macedónia Makedonski Telekom (Macedónia)
  • Macedónia T-Mobile Macedonia (Macedónia)
  • Montenegró Crnogorski Telekom (Montenegró)
  • Montenegró T-Mobile Crna Gora (Montenegró)
  • Románia Combridge (Románia)
A Magyar Telekom székháza a budapesti Krisztina körúton

Cégtörténet [szerkesztés]

A magyar távközlés múltjában, mint különálló távközlési cég 1991-ben jelent meg, de a „T” márkanevek csoportjaként 2006. február 28-ától számítjuk, amely a következő két részvénytársaság jogutódjaként jött létre:

Magyarországon ez volt az első olyan cég, amely vezetékes és mobil telefonszolgáltatást is egyaránt nyújt. A fő részvényes 59,53%-ban a Deutsche Telekom.

Vezetők [szerkesztés]

1991–1997 [szerkesztés]

1991. december 31-én a Magyar Posta szolgáltatási területének három részre válása után jelent meg Magyarországon, mint távközlési szolgáltató a Magyar Távközlési Rt., rövidített nevén a Matáv. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt. A váltás 1993. július 1-jén következett be, amikor hatályba lépett a távközlési törvény,[8] amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást. Kiírták a Matáv privatizációs pályázatát, melynek célja az országos távbeszélő koncessziós jog megszerzése és a Matáv részvényeinek megvásárlása volt. A szerződést 1993. december 22-én kötötték meg, melynek értelmében a Matáv tulajdonosa 30,1%-ban a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium lett, 875 millió dolláros vételár ellenében.

A koncessziós pályázatot követően 1994 februárjában megszülettek a helyi távközlési társaságok. A Matáv szolgáltatási területe Magyarország területének mintegy 70%-ára és a lakosság 72%-át lefedve 36 primer körzetre terjed ki, ahol a Matáv helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújt. A privatizációs folyamat során a MagyarCom a Matávban megszerezte a többségi tulajdont. A 1995. december 22-ei hatállyal aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3%-ra emelkedett, így a Matáv privatizációja a közép- és a kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, és egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

1997–2000 [szerkesztés]

A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és New Yorkban egyidejűleg kezdődött meg. A részvényeknek a 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég részvényeit New Yorkban jegyezni kezdték.

1998. december 1-jén új internetes szolgáltatást indított el a cég Origo néven. Az Origo új internetes oldalt a Matáv azért hozta létre, hogy a kezdő magyar internetezők munkáját segítse és az interneten való böngészéshez tájékozódási pontot adjon.

1998. december 18-án a Matáv ünnepélyes keretek között átadta az új nyíregyházi Telefonos Ügyfélkapcsolati Központot.

A Matáv tulajdonosi köre 1999 nyarán változott újra, ekkor az ÁPV Rt. eladta az állam még megmaradt 5,75%-os részesedését is, és csak az Arany Részvényét hagyta meg. Ezzel a MagyarCom kizárólagos többségi tulajdonos lett. A MagyarCom-ban a Deutsche Telekom 2000. július 3-án többségi tulajdonos lett, miután az SBC-től megvette annak 50%-os tulajdonrészét. Így a tulajdonosi hányadban a MagyarCom 59,52%-ot birtokolt, a többi 40,48% közkézhányad, piaci részvénycsomag lett, az aranyrészvény a magyar állam tulajdonában maradt.

2001 [szerkesztés]

2001-ben indult meg a tulajdonosi kör egységessé válása után a nemzetközivé válás folyamata. Ez magába foglalta a belföldi és a külföldi telekommunikációban való terjeszkedést egyaránt. A Matáv elsőként felvásárolta a makedón Makedonski Telekomunikaciit (MakTel), így a MakTel is a csoport konszolidált leányvállalata lett. A stratégia további lépéseként a vállalat megvásárolta Magyarországon az Emitel Rt. maradék 50%-os tulajdonrészét, így a cég 2001. júliusától az Emitel kizárólagos tulajdonosa lett, amely a továbbiakban a cég konszolidált leányvállalataként működött tovább. A következő lépéseket piacbővítésként képzelték el. Ekkor döntött a Matáv az anyacéggel, a Deutsche Telekommal együtt arról, hogy megvásárolja a Westel és a Westel 0660 fennmaradó tulajdonrészét, (49%-át) majd a cégcsoport megkezdte a felkészülést a piac liberalizációjára. Ennek dátuma hivatalosan 2001. december 23. volt.

Ettől kezdve szerkezeti és üzleti területen egyaránt átalakult, és megkezdődött a cégcsoport strukturális egyesülése után a szerkezeti szétválása.

2002 [szerkesztés]

2002-ben a Matáv Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója volt. Egyrészt a távbeszélő-, adatátviteli és értéknövelt szolgáltatások terén, másrészt leányvállalatai révén, a legnagyobb mobil távközlési szolgáltató is. Többségi részesedéssel rendelkezett a Stonebridge Communications AD-ben, amely a MakTelt, Macedónia kizárólagos vezetékes és mobil szolgáltatóját irányította. A 2002. június 30-ai állapot szerint a Matáv fontosabb részvényesei: a MagyarCom, a Deutsche Telekom AG tulajdona (59,49%); a részvények 40,51%-a pedig nyilvános forgalomban volt. A Matáv Csoport 2002 decemberében az SGS (Société Générale de Surveillance SA), a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete által tanúsított csoportszintű ISO 9001:2000 szerinti tanúsítást szerzett.

Ebben az évben, 2002. szeptember 16-án indult útjára a Mindentudás Egyeteme, amely a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a T-Online, (Axelero Internet, a Matáv leányvállalata) anyagi és technikai támogatásával jött létre. Akkoriban ez a legmerészebb vállalkozásnak számított a Tudományos Ismeretterjesztés területén és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a színvonalas tudományos munkát, a magyar tudósok népszerűsítését és a tanulni vágyók minél szélesebb táborának ingyenes tájékoztatását kapcsolja össze és valósítsa meg a legmodernebb kommunikációs-internetes eszközök segítségével.[9]

2003 [szerkesztés]

2003. decemberében a százezredik ADSL csatlakozás bekapcsolását jelentette be a cég. Az év során háromszorosára emelkedett a szolgáltatással ellátott helységek száma.

2004–2006 [szerkesztés]

A Matáv folyamatos fejlesztések során a telekommunikációban és az internetszolgáltatásban is vezető szerepre törekedett Magyarországon. Ezt bizonyítja a 2003 decemberében elért 100 000. ADSL-előfizetés is. A mobiltelefóniában a számhordozhatóság jelentett egy kisebb nehézséget, de a cégcsoport westeles része 2004-ben ezt is sikerrel vette.

A cégcsoport 2004 márciusában határozta el, hogy az 1989 óta létező Westel nevet lecseréli, és csatlakozik a T-Mobile világmárkához. Ez 2004. május 1-jével meg is történt. Ezt követően a Matáv csoport maga is a konszolidációról és a teljes egységesítésről határozott, 2005. január 1-jével a cégcsoport struktúráját, majd 2005. május 6-ával az összes szolgáltatását és működési szervezetét központi irányítás alá és a cégcsoport alá rendelte. Nevet váltott, ettől az időponttól kezdve számítjuk a Magyar Telekom csoportot a „T” márkanevek csoportjaként. Ez volt Magyarországon a legnagyobb márkaváltás. 2005 november 8-án a Magyar Telekom megállapodott az Orbitel (Bulgária távközlési szolgáltatója) megvásárlásáról, e tranzakció 2006 február 3-án zárult le.[10]

Az átalakulási folyamatban a teljes egységesülés eredményeként a két cég, a T-Mobile Magyarország Rt. és a Magyar Telekom Rt. megszűnt, melynek következményeként Sugár András, a T-Mobile vezérigazgatója távozott posztjáról. Egyidejűleg 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság vette át szerepüket, így Magyarországon már – Németországhoz hasonlóan – egy egységes telekommunikációs cégről beszélhetünk, amely lefedi a kommunikáció minden formáját.

2007 [szerkesztés]

Papp István vezérigazgató-helyettes, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezetője
Winkler János vezérigazgató-helyettes, a Lakossági Szolgáltatások Üzletág vezetője

2007 októberében a T-Online átvette az egykori Emitel előfizetők telekommunikációs szolgáltatását, majd 2008 februárjában az Emitel teljesen megszűnt. A T-Com átvette az ügyfélkezelést, a 1412-es központi ügyfélszolgálati számon az ügyfelek teljes körű kiszolgálása történik.

2008 [szerkesztés]

a 2008-as év tulajdonosi struktúrája.

  • MagyarCom Holding GmbH (a Deutsche Telekom AG tulajdona) 59,21%.
  • Nyilvános forgalomban 40,65%.
  • Saját részvény 0,14%.

A cég magyar tulajdonhányada 6,3%, külföldi 93,7% (2007).[11] A vállalat saját tőkéje 537 263 millió forint, árbevétele 673 056 millió forint, adózott eredménye 105 593 millió forint volt ebben az évben.

2008 júniusában a Magyar Telekom bejelentette a márkaváltást, melynek folyamata óriási imázs kampánnyal indult augusztus 22-én. A vezetékes szolgáltatásokat összefogó T-Home márka szeptember 8-án lépett piacra, ezzel párhuzamosan megújult a vállalati "T" márka, valamint a lakossági és üzleti mobilszolgáltatások márkája, a T-Mobile is. Ezzel együtt szeptember 1-jével módosultak az Általános szerződési feltételek. Piacra lépett a német anyacég követőjeként a T-Home. A Magyar Telekom ügyfelei a márkaváltás után T-Home néven veszik igénybe az otthonokhoz kapcsolódó vezetékes szolgáltatásokat, amelyeket addig a T-Com, T-Online és T-Kábel kínálatában voltak elérhetők. A T-Home megjelenésével párhuzamosan megújult a lakossági és üzleti mobilszolgáltatásokat összefogó T-Mobile márka, és a T-Systems márkanév továbbra is a vállalati ügyfeleknek nyújtott üzleti kommunikációs megoldásokat fogta össze.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója a döntés kapcsán hangsúlyozta: „A 2008 őszére tervezett változások részei annak a megújulási folyamatnak, amelyet a Magyar Telekom új felső vezetése kezdett meg. Az ez év elején bevezetett szervezeti változásokkal és a márkastruktúra ma elhatározott megújításával, azaz a jövő ügyféligényeinek való még teljesebb megfeleléssel a Magyar Telekom célja, hogy ügyfelei és befektetői számára vonzóbb és értékesebb legyen.” Az egyszerűsödő struktúra új jelszava: „Együtt, Veled”.

2009 [szerkesztés]

2009. január 6-án Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója átvette az SGS (a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete) tanúsítványait az új integrált irányítási rendszerre vonatkozóan (ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001).[12] A Magyar Telekom a nagyvállalati kategóriában a Legjobb Munkahely felmérésben dobogós helyezést ért el 2009-ben, az értékelést a vállalat dolgozóinak véleménye alapján végezték.[13]

2009. szeptember 1-jével a Magyar Telekom Igazgatóságának döntése alapján integrált stratégiai és üzletfejlesztési szervezet jött létre. Ennek az új szervezetnek a keretén belül a működési hatékonyság javítása és a Csoporton belüli szinergiák minél hatékonyabb kiaknázása érdekében a stratégia és az üzletfejlesztést szorosan összekapcsolták.

2009. szeptember 30-án sor került a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. beolvadására a Magyar Telekom Nyrt.-be. Ez a döntés a Magyar Telekom Csoport integrációs folyamatában rendkívül nagy jelentőségű volt, amelynek célja a szolgáltatási színvonal, az ügyfélkiszolgálás javítása, a hatékonyság növelése és a szinergiák kiaknázása állt.

2010 [szerkesztés]

2010. január 28-án a Magyar Telekom eladta az Orbitelt, (egy 2009. november 17-én kelt megállapodás alapján), amely Bulgária egyik alternatív vezetékes távközlési és internetszolgáltatója volt.

2010. áprilisában kezdődik el egy új szervezeti forma felépítése, melynek célja, hogy egy olyan struktúra jöjjön létre, mely a piaci körülményekhez jobban alkalmazkodik, valamint a marketing, értékesítés és a technológiai területek megerősödjenek. Winkler János vezérigazgató-helyettes, a Lakossági Szolgáltatások Üzletág jelenlegi vezetője munkaviszonya 2010. április 30-ai hatállyal megszűnt, május-júniusban, vagyis az átmeneti időszakban az üzletágat Christopher Mattheisen vezérigazgató irányítja. Az új szervezeti forma változásai 2010. július 1-jével lépnek életbe.[14]

Telefonfülke Miskolcon

2010. május 5-én a Magyar Telekom elindította energiakereskedelmi szolgáltatását. Május 17-étől kedvezményes áram- és földgázszolgáltatás indul a lakossági ügyfelek részére Szegeden, Székesfehérváron, Szombathelyen és Miskolcon, valamint ezen városok vonzáskörzetében, és Budapest XVIII. kerületében.

2010. június 23-án A Magyar Telekom Nyrt. úgy döntött, hogy megszünteti a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-ek) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését, az Igazgatóság a döntést jóváhagyta.[15]

2010. július 12-én a Magyar Telekom Igazgatósága 2010. szeptember 1-jei hatállyal kinevezte Keszég Attilát a Magyar Telekom értékesítési és szolgáltatási vezérigazgató-helyettesévé. Keszég Attila a kinevezéssel párhuzamosan a Magyar Telekom Ügyvezető Bizottságának tagja lesz.

2010. július 20-án a Magyar Telekom megállapodást írt alá a Daten-Kontor Csoport 100 százalékának megvásárlásáról, a csoport informatikai alkalmazások fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozik. A Daten-Kontor csoportot három cég alkotja, a Daten-Kontor Kft., a DK Telecom Zrt. és a DK Consulting Zrt., együttesükért a távközlési vállalat maximum 1,4 milliárd forintot fizet. Ez azonban függ a következő két üzleti év pénzügyi eredményeitől és korrigálásra kerül a zárás időpontjában fennálló nettó adósságállománnyal.

2010. július 30-án a Magyar Telekom fenntarthatósági jelentése harmadszor is elnyerte a Global Reporting Initiatives szerinti legmagasabb (+A) minősítését, melynek elvárása, hogy a vállalati tevékenységek átláthatók és egymással összehasonlíthatók legyenek.[16]

2010. szeptember 24-től Magyarországon is elérhetővé vált az iPhone 4.[17]

2011 [szerkesztés]

2011. január 14-től megújult formában jelentkezik a 2002-ben indult Mindentudás Egyeteme, Mindentudás Egyeteme 2.0-a néven.[18]

2012 [szerkesztés]

A Telekom csoport nagyvállalati szolgáltatójának, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt.-nek a neve 2012. április 1.-től a Deutsche Telekom licencéhez idomulva T-Systems Magyarország Zrt.-re változott.[19] A cég vezérigazgatója Budafoki Róbert, a Magyar Telekom Vállalati Szolgáltatások Üzletágának vezetője lett.

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Telekom témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt., IPTV, Christopher Mattheisen,