Sőregi János
| Sőregi János | |
 | |
| Született | 1892. december 25. Kiscigánd |
| Elhunyt | 1982. április 13. (89 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | muzeológus, régész, /numizmatikus, múzeumigazgató |
| Sírhelye | Debreceni köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sőregi János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sőregi János (Kiscigánd, 1892. december 25. – Debrecen, 1982. április 13.) muzeológus, régész, 1936 és 1950 között a Déri Múzeum igazgatója.
Élete[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol 1910-ben érettségizett, majd jogi tanulmányait megszakítva elvégezte a tiszti iskolát. Négy évet önkéntesként az első világháborúban harcolt, ahonnan 1918-ban szerelt le mint főhadnagy. 1919-ben befejezte jogi tanulmányait, majd szülőfalujában jogászkodott és gazdálkodott három évig. Közben néprajzi anyagokat gyűjtött és írogatott a Pesti Hírlap számára. 1920-ban ismerkedett meg a Bodrogközben kutató Györffy Istvánnal, Ébner (Gönyey) Sándorral, Lajtha Lászlóval és Ecsedi Istvánnal.
1922-ben került Debrecenbe, a Városi Múzeumba Györffy István meghívására. Itt Zoltai Lajos mellett volt díjtalan gyakornok 1932-ig, közben pedig a Tisza István Tudományegyetemen bölcsészeti tanulmányokat folytatott, majd 1924 – 25-ben a bécsi Collegium Hungaricumban tanult állami ösztöndíjjal, régészeti és muzeológiai tanulmányokat. 1927-ben szerzett doktori címet egyetemes történelem, régészet és geográfia tárgykörökből.
1930-ban múzeumőr státuszt nyert, majd Ecsedi István halála után 1936-tól 1950-ig, nyugalomba vonulásáig[Mj. 1] a debreceni Déri Múzeum igazgatója volt.
Munkássága[szerkesztés]
_3.jpg)
Szűkebb kutatási szakterülete volt az ős-, illetve a középkori régészet és annak néprajzi vonatkozásai, Debrecen környékén és a Felső-Tisza-vidék mentén. E témakörökben a szakfolyóiratokban számos cikke, tanulmánya jelent meg. Neki tulajdonítható a Déri Múzeum iparművészeti és numizmatikai mentése a második világháború végén, amikor az anyagot nyugatra akarták evakuálni. Az ő irányítása alatt került sor a panyolai tölgyfaépítmény régészeti feltárására, a Debrecen környéki ásatásokra. Az ő nevéhez fűződik a hortobágyi pásztorélet tárgyi emlékeinek gyűjtése és a Pásztormúzeum elődjének kialakítása a hortobágyi csárda épületében. Rendkívül jelentős volt a helytörténeti, néprajzi és tudománytörténeti tevékenysége, de nagy számban írt különböző szaklapokban, természettudományi és főként ornitológiai megfigyeléseiről is.
Munkásságát tekintve apróbb érdekesség, hogy tőle származik az egyik első hiteles és dokumentált Kárpát-medencei tornádóészlelés. A Nábrád község külterületén 1936. augusztus 8-án károkat okozó légörvényt Sőregi 10 fényképpel dokumentálta.[1]
Főbb művei[szerkesztés]
- A szkíta-magyar kontinuitás (Karcag, 1927)[2]
- Méhkas alakú földbe vájt üregek feltárása (Debrecen, 1932)
- A panyolai tölgyfaépítmény (Debrecen, 1933)
- A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető (Debrecen, 1935)
- Ecsedi István (1885-1936) (Debrecen, 1937)
- A debreceni Thaly-szoba (Debrecen, 1940)
- Zoltai Lajos (1861-1939) (Debrecen, 1941)
- Debrecen város Déri Múzeuma és műkincsei (Budapest, 1941)
- Írások a százéves szabadságharc emlékezetére (Debrecen, 1948)
- Hajdúsági Halmok (M. Nepper Ibolyával és Zoltai Lajossal, Hajdúböszörmény, 1981)
- Kék könyv - Ifjúkori napló (Sőregi 1910 és 1914 között íródott fiatalkori naplója, Cigánd 2015)
Emlékezete[szerkesztés]
- 2013. augusztus 18-án felavatták Sőregi János bronz mellszobrát Cigándon.[3]
- A tudós bodrogközi vonatkozású hagyatékát, családja a Cigándi Falumúzeumnak adományozta, melyet a Bodrogközi Múzeumporta róla (és édesapjáról Sőregi Mártonról) elnevezett kiállítási célokat szolgáló épülete a „Sőregi-ház” őriz.[4]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ 1950-ben politikai okokból nyugdíjazták.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sőregi János: A nábrádi légörvény vagy tornádó; A Debreceni Déri Múzeum évkönyve - 1938. Debrecen, 1940; pp. 92-94
- ↑ "A szkita-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága a turáni szellem keretében." - Sőregi János. (Hozzáférés: 2022. január 11.)
- ↑ Államalapításunk ünnepe. Cigánd: Cigándi Új Hírmondó - XIII. évfolyam 3. szám, 7. o. (2013)
- ↑ MMO 2016
Források és irodalom[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- ↑ MMO 2016: Sőregi-ház: néprajz az Y és a Z generáció számára. Magyar Múzeum Egyesület Online Magazinja
- Taar Ferenc: Emberek, emlékek, történelem (Hajdú-Bihar megyei Napló, 1974. december 22.)
- Görgey Gábor: Befalazott kincsek (Magyar Nemzet, 1975. febr. 11.)
- Nyakas László: Sőregi János (Hajdú-Bihari Napló, 1984. május 5.).
